Mikor dőlhet hátra a gazdálkodó?!

A válasz egyszerű: Soha! Annak ellenére, hogy 2026. június 9.-én az idei évi egységes kérelem benyújtásának határideje lejárt, a munka java csak most kezdődik.

A beadott kérelmek feldolgozása megkezdődött, számos gazdálkodó beadott kérelme kapcsán adategyeztető leveleket kapott a napokban, amelyekben vélelmezett eltéréseket vagy nem megfeleléseket kérnek tisztázni. A kiküldött adategyeztető levelekre célszerű érdemben reagálni, valamint feloldani az esetleges ellentmondásokat a rendelkezésre álló határidőn belül.

Az elmúlt években egyre inkább beépül az ellenőrzési módszertanba a Területi Monitoring Rendszer (TMR), amelynek jelzései alapján kérik fel a gazdálkodókat az esetleges vélelmezett nem megfelelések tisztázására. A TMR vizsgálatai alapján június harmadik hetében kiküldésre került az első értesítések, amelyekre célszerű minél hamarabb reagálni a gazdálkodók részéről. Azonban mivel a TMR egész évben vizsgálja az esetleges nem megfelelések jelenlétét, ebből adódóan az év további részében is kiküldésre kerülhetnek a gazdálkodók számára.

Közös cél a Magyar Államkincstár, a Gazdálkodók valamint a gazdálkodókat segítő Mezőgazdasági Szaktanácsadók részéről az esetleges ellentmondások hatékony és megfelelő javítása, valamint feloldása.

Csak és kizárólag a megfelelő kommunikáció és helyes adattartalom teszi lehetővé azt, hogy az előlegfizetések zökkenőmentesen tudjanak elindulni az ősz folyamán a gazdálkodók részére.  

De mit is ellenőriz idén a TMR?

• Alakelemzés ellenőrzés: például a 2 méternél keskenyebb területrészek fellelhetőségét vizsgálja
• Gyepek megőrzése ellenőrzése: például AÖP gyepek megőrzése vállalás esetén, gyepfeltörés, vagy más hasznosítás tárgyév dec. 31.-ig tilos
• Tőszám/Tőszámbeállottság ST-AKG/ÖKO: az ST-AKG/ÖKO jogcímek esetén kerül vizsgálatra a minimum 85%-os tőszámbeállottsági feltétel, valamint a minimális tőszám értéknek való megfelelés.
• Tőszámbeállottság ellenőrzése: fás szárú gyümölcsültetvények esetében vizsgálja az ültetvény minimális 70%-os tőszámbeállottsági feltételének meglétét.
• Termeléshez kötött növénytermesztéshez kapcsolódó hagyományos másodvetés azonosítása: termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett növénykultúra megléte kerül vizsgálatra.
• Zöldtrágya növények ellenőrzése: AKG tekintetében kerül vizsgálatra, hogy valóban a területen volt e a kérelemben jelölt zöldtrágya növény a beforgatás előtt, és hogy annak beforgatása valóban megtörtént e?!
• Zöldugar és méhlegelő területek ellenőrzése: például AKG felhívás szerinti tárgyév szeptember 30.-ig való növénykultúra meghagyását/meglétét vizsgálja.
• Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése: AÖP vonatkozásában vizsgálja a tájképi elemként bejelentett parlag területeken a január 1. és augusztus 31. közötti, folyamatosa talajtakarás meglétét. Továbbá vizsgálja az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében, hogy a bejelentett vetési időponttól valóban megtalálható e a növényi állomány az érintett területen 60 napig. Harmadrészt pedig nyomon követi a nitrogénmegkötő növények meglétét a területen a jogszabályban megjelölt időszakban.
• Szálas fehérjetakarmány-növény termesztés – kaszálás ellenőrzés: a bejelentett táblán az előirt időszakban történő kaszálás elmaradását keresi.
• Talajtakarás: talajtakarás meglétét vizsgálja.
• Szálas fehérjenövények táblán belüli 80%-is jelenlétének ellenőrzése: A táblán belüli részesedési arány vizsgálata a támogathatósági szempont alapján.
• Nádas területek ellenőrzése: tiltott műveletek vizsgálata, azonosítása, hiszen például az AKG nádra vonatkozó tematikus előíráscsoportba tartozó területeken a nád aratása vagy vagy az érintett területen egyéb tevékenység végzése kizárólag december 1. és február 28 között engedélyezett.
• Öntözött területek ellenőrzése: azonosításra kerülnek azok a területek vagy terület részek ahol a gazdálkodó nem jelölt öntözést, de a TMR öntözés jeleit mutatja.
• Kaszált területek ellenőrzése – mulasztott kaszálás: kaszálási időintervallumok esetében vizsgálja, hogy a határidőig megtörtént e a kaszálás (pl.: AKG – Kék vércse védelmi szántó TECS)
• Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás: tiltott időintervallumon belüli kaszálást vizsgálja (pl.: AKG – Madárvédelmi Szántó TECS)
• Túllegeltetett területek azonosítása: azonosításra kerülnek azok a területek vagy terület részek ahol túllegeltetés történt.
• Gyomos területek azonosítása: Lágyszárú gyomok jelenlétét vizsgálja olyan tekintetben, hogy a művelést akadályozó mértékben keresi a lágyszárú gyomok meglétét.
• Mezőgazdasági táblák hasznosításának azonosítása: nem megfelelő hasznosítást vizsgál (pl.: bejelentett kukorica, valós napraforgó).
• Táblán belüli inhomogenitás vizsgálata: táblán belül több kultúra meglétét (ezáltali pontatlan igénylést) vizsgálja.
• Nem támogatható területek ellenőrzése: azonosításra kerülnek azok a területek vagy terület részek, amelyek nem támogathatóságuk miatt jogtalan igénylésnek minősülnek.

Összességében megállapítható, hogy számos olyan területen kerülhet tisztázandó kérdés elé a gazdálkodó, amely a termelő tevékenységével kapcsolatos. A felmerülő esetlegesen vélelmezett nem megfeleléseket célszerű megfelelő szakmai rálátással kezelni, hiszen a szankciók csak így kerülhetőek el a kifizetési kérelmek tekintetében.

Forrás: MÁK