Aszály 2026: Mikor és hogyan érdemes vis maior bejelentést tenni?

A 2026-os aszály számos gazdálkodónál veszélyeztetheti a támogatási kötelezettségek teljesítését. Fontos azonban, hogy az agrárkár-bejelentés nem helyettesíti a vis maior kérelmet. Cikkünk összefoglalja, mikor, milyen határidővel és milyen dokumentumokkal érdemes vis maior bejelentést tenni, valamint azt is, mely HMKÁ-, AÖP-, AKG-, ÖKO- és termeléshez kötött támogatási előírásokat érintheti leginkább az aszály.

Mikor dőlhet hátra a gazdálkodó?!

Az egységes kérelem benyújtása után még korántsem ér véget a gazdálkodók feladata. A Magyar Államkincstár Területi Monitoring Rendszere (TMR) egész évben figyeli a támogatási feltételek teljesülését, és az észlelt eltérésekről adategyeztető leveleket küldhet. Cikkünk bemutatja, milyen ellenőrzésekre számíthatnak a gazdálkodók, és hogyan előzhetők meg a támogatáscsökkentések.

PRECÍZIÓS NYOMKÖVETÉS A JUH- ÉS KECSKETARTÁSBAN – MIT ADNAK MA AZ OKOS SZENZOROK?

Az „okos” nyomkövető szenzorok megjelenése új szintre emelte a juh- és kecsketartás megfigyelését. A GPS-alapú helymeghatározás, a mozgásszenzorok és a viselkedés-alapú riasztások nem automatizálják a gazdát, hanem korábbi és pontosabb döntéstámogatást adnak. A cikk bemutatja, mire használhatók ma valóban ezek az eszközök, hol vannak a korlátaik, és mire érdemes figyelni beszerzés előtt, hogy a technológia tényleg megtérülést hozzon a telepen.

Mire figyeljünk az év ELSŐ felében – Tudatos tervezés a jogszabályi előírások figyelembevételével

A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.