Új szabályok a Natura 2000 gyepek kaszálására – 2027-től változik a bejelentés és a kaszálatlan terület szabálya

2027. január 1-jétől módosulnak a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai.

A változások elsősorban a kaszálás bejelentését, a kaszálatlanul hagyandó terület nagyságát és a kaszálás időzítésének nyomon követhetőségét érintik.

A módosítás célja, hogy egyszerűbbé és ellenőrizhetőbbé váljon a kaszálások bejelentése, miközben továbbra is biztosított legyen a Natura 2000 gyepterületek természeti értékeinek, különösen a növény- és állatvilág sokféleségének megőrzése.

Kaszálatlan sávra vonatkozó előírás változása

A legfontosabb változás, hogy minden kaszálás alkalmával a gyepterület legalább 5, legfeljebb 15 százalékát kaszálatlanul kell hagyni.

Fontos, hogy a kaszálatlanul hagyott területnek kaszálásonként változó helyen kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő minden évben vagy minden kaszáláskor ugyanazt a területrészt kihagyni.

A szabály célja, hogy a gyep élővilága számára folyamatosan maradjanak olyan területek, amelyek menedéket és táplálkozóhelyet biztosíthatnak a különböző fajok számára.

Szakaszos kaszálásnál is meg kell lennie az 5 százaléknak

A szabály a szakaszosan végzett kaszálásra is kitér.

Ilyenkor a kaszálási szakaszokat úgy kell megtervezni, hogy táblánként a teljes gyepterület legalább 5 százaléka kaszálatlanul maradjon.

Ez azért fontos, mert a szakaszos munkavégzés önmagában nem jelenti azt, hogy a kaszálatlan területre vonatkozó követelmény teljesül. A teljes táblát kell figyelembe venni a tervezésnél.

Mi történik, ha az inváziós növények miatt nem lehet betartani az 5 százalékot?

A szabályozás számol olyan helyzetekkel is, amikor természetvédelmi szempontból éppen a kaszálatlan terület elhagyása vagy csökkentése lehet indokolt.

Ha például inváziós vagy termőhely-idegen növényfajok visszaszorítása miatt a gazdálkodó nem tudja betartani az előírt 5 százalékos minimumot, ezt már a kaszálási bejelentésben előzetesen jelezni kell.

Változás, hogy ilyen esetben a bejelentéshez csatolni kell a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának előzetes véleményét is.

A nemzeti park igazgatóság ezt a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül adja ki.

Ezért nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az ügyintézést

Ha a gazdálkodó előre tudja, hogy például egy inváziós faj elleni védekezés miatt nem tudja a szokásos 5 százalékos kaszálatlan részt biztosítani, célszerű időben elindítani az egyeztetést.

A kaszálás megkezdése előtt ugyanis nemcsak a bejelentésre, hanem adott esetben a nemzeti park igazgatóságának előzetes véleményére is szükség van.

Ha nincs egységes kérelem, akkor is be kell jelenteni a kaszálást

Új, fontos gyakorlati szabály, hogy ha az adott táblára nem nyújtanak be egységes kérelmet, akkor a tervezett kaszálás kezdési időpontját külön be kell jelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdése előtt legalább öt munkanappal kell megtenni a működési terület szerint illetékes nemzeti park igazgatóságnál.

A bejelentés elektronikus úton vagy papír alapon is megtehető.

Vagyis attól, hogy egy táblára nem történik egységes kérelem benyújtása, a Natura 2000 területre vonatkozó kaszálási bejelentési kötelezettség nem szűnik meg.

Figyelni kell a 30 napos határidőre is

Egy további fontos változás a már megtett kaszálási bejelentések érvényességéhez kapcsolódik.

Ha a bejelentésben megjelölt tervezett kezdési időpontot követő 30 napon belül nem kezdődik meg a kaszálás, akkor a kaszálást ismételten be kell jelenteni.

Az új bejelentést szintén legalább öt munkanappal a tevékenység megkezdése előtt kell megtenni.

Egyszerű példa

Tegyük fel, hogy a gazdálkodó június 10-ét jelöli meg a kaszálás tervezett kezdési időpontjaként, de az időjárás vagy más körülmény miatt végül nem tud dolgozni.

Ha a kaszálás a megjelölt időpontot követő 30 napon belül nem történik meg, akkor a korábbi bejelentésre már nem lehet egyszerűen hagyatkozni: új bejelentést kell tenni, legalább öt munkanappal a tényleges munkakezdés előtt.

Az „egységes kérelem” fogalma is pontosabb lett

A rendelet szövegébe bekerült az egységes kérelem pontos jogszabályi definíciója is.

Ez a KAP II. pilléréhez kapcsolódó szabályozásban meghatározott fogalmakhoz igazodik, és elsősorban azt szolgálja, hogy egyértelmű legyen, mely támogatási kérelmek tartoznak az egységes kérelem fogalma alá.

A gazdálkodó szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a kaszálási bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásánál nem mindegy, hogy az adott táblára történt-e egységes kérelem benyújtása.

Mire érdemes már most odafigyelni?

Bár az új szabályok 2027. január 1-jén lépnek hatályba, a gazdálkodóknak érdemes már a következő kaszálási szezon tervezésekor felkészülniük.

Különösen fontos:

• a kaszálás előtt megtervezni a legalább 5 százalékos kaszálatlan területet;
• gondoskodni arról, hogy a kaszálatlanul hagyott rész kaszálásonként változó helyen legyen;
• szakaszos kaszálásnál is ellenőrizni, hogy táblánként megvan-e az előírt minimum;
• inváziós vagy termőhely-idegen növényfajok elleni védekezés esetén már előre egyeztetni a nemzeti park igazgatóságával;
• ha nincs egységes kérelem az adott táblára, a kaszálást legalább öt munkanappal korábban bejelenteni;
• figyelni arra, hogy a bejelentett kezdési időpont után 30 napon belül megtörténjen a kaszálás, ellenkező esetben új bejelentés szükséges.