Mi áll a sikertelen rovarölő szeres védekezések hátterében?

Sok gazdálkodó tapasztalta a 2026-os szezonban, hogy a rovarölő szerek hatékonysága elmaradt a várttól. A probléma hátterében azonban nem feltétlenül a készítmények állnak: a kártevők fejlődési állapota, az időjárás, a permetezéstechnológia, a növényállomány kondíciója, valamint a rezisztencia egyaránt befolyásolhatja a védekezések sikerét. Cikkünk bemutatja, milyen tényezőkre érdemes odafigyelni, hogy a növényvédelmi beavatkozások valóban eredményesek legyenek.Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Mikor dőlhet hátra a gazdálkodó?!

Az egységes kérelem benyújtása után még korántsem ér véget a gazdálkodók feladata. A Magyar Államkincstár Területi Monitoring Rendszere (TMR) egész évben figyeli a támogatási feltételek teljesülését, és az észlelt eltérésekről adategyeztető leveleket küldhet. Cikkünk bemutatja, milyen ellenőrzésekre számíthatnak a gazdálkodók, és hogyan előzhetők meg a támogatáscsökkentések.

Növényvédő szerekhez kapcsolódó hulladékkezelés

A növényvédő szerekhez kapcsolódó hulladékok szabályos kezelése ma már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem támogatási és hatósági szempontból is kiemelten fontos. A kiürült göngyölegek tisztítása, a maradék permetlé megfelelő kezelése és a dokumentált leadás alapvető elvárás a felelős gazdálkodásban. A cikk bemutatja, mire kell figyelni a hulladékkezelés során, hogyan működik a Cseber visszagyűjtési rendszere, és milyen hibákat érdemes elkerülni.A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Mire figyeljünk az év ELSŐ felében – Tudatos tervezés a jogszabályi előírások figyelembevételével

A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.

GYEP földhasználati kategória és amit tudni érdemes – legeltethető állat nyilvántartás, állategység és állatsűrűség számítás, legeltetési előírások

GYEP kategória érthetően, számokkal és példákkal.
Összefoglaljuk, hogyan kell TIR-ben nyilvántartani a legeltethető állományt, mik a legeltethető fajok jogcímenként (ÖKO, AKG, AÖP, Natura 2000), hogyan számold az állategységet (ÁE) és az állatsűrűséget (ÁE/ha/év), és mik a legeltetési előírások (pásztoroló/szakaszos legeltetés, alul- és túllegeltetés határai).
Gyakorlati fogódzók + ellenőrzési szempontok, hogy a támogatásod biztonságban legyen.
👉 Ha szeretnéd, átnézzük a számításaidat és beállítjuk a megfelelőséget.