Bezárult a nagy pályázati hullám – milyen agrártámogatási lehetőségek maradtak 2026 őszére?

2026 őszére a nagy agrárberuházási pályázatok jelentős része lezárult, de továbbra is maradtak elérhető támogatási lehetőségek. A generációváltást, termelői együttműködéseket és erdőgazdálkodási fejlesztéseket célzó konstrukciók mellett a már támogatást nyert beruházások finanszírozására is érdemes figyelni. Cikkünk összefoglalja, milyen pályázatok érhetők még el, és miért érdemes már most előkészíteni a következő fejlesztést.

Hőstressz a tejtermelésben: Hogyan hűtsük a tehenet?

A hőstressz jelentősen csökkentheti a tejtermelő szarvasmarhák teljesítményét, ezért a megfelelő istállóklíma kialakítása közvetlen gazdasági jelentőséggel bír. A természetes és mesterséges szellőztetés, a ventilátorok, a párásítás és az állatok közvetlen hűtése mind hozzájárulhatnak a hőterhelés mérsékléséhez. Cikkünk bemutatja, milyen műszaki megoldásokkal javítható a tehenek komfortja és csökkenthető a tejtermelés visszaesése.

Hogyan készítsük fel növényeinket a szélsőséges időjárásra?

A szélsőséges időjárás, az aszály és a hőstressz ma már alapvetően meghatározza a termesztéstechnológiai döntéseket. A növényállomány ellenálló képessége nemcsak a növényvédelemben dől el: a talaj vízmegtartó képessége, a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a növénykondicionálás és a megfelelő fajta- vagy hibridválasztás egyaránt fontos szerepet játszik. Cikkünk bemutatja, hogyan készíthetők fel a növények tudatosan az aszályra és más időjárási szélsőségekre.

Tenyészbika-támogatás 2026-ban: akár 750 ezer forint is igényelhető állatonként

A húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat szereplői 2026-ban ismét támogatást igényelhetnek tenyészbikák tenyésztésbe állításához, állatonként akár 750 ezer forint összegben. A támogatás igénylése azonban több adminisztratív feltételhez kötött: fontos a KNYR-regisztráció, a tenyésztőszervezeti igazolás, az ENAR-adatok, a képviseleti jogosultság és a rendelkezésre álló de minimis keret ellenőrzése is. Cikkünk összefoglalja a legfontosabb határidőket, feltételeket és beadási tudnivalókat.

Növényvédelmi hatósági ellenőrzések a gyakorlatban Mire számíthat a gazdálkodó egy helyszíni vizsgálat során?

A növényvédelmi hatósági ellenőrzés során nemcsak a permetezési dokumentációt vizsgálhatják, hanem a növényvédő szerek tárolását, a permetezőgép műszaki állapotát, a felhasználás jogszerűségét és akár a kezelt területeket is. A hiányos adminisztráció, az engedélyokirattól eltérő kijuttatás vagy a nem megfelelő raktározás önmagában is hatósági intézkedést vonhat maga után. Cikkünk lépésről lépésre bemutatja, hogyan zajlik egy helyszíni vizsgálat, és mire érdemes előre felkészülni.

Aszály 2026: Mikor és hogyan érdemes vis maior bejelentést tenni?

A 2026-os aszály számos gazdálkodónál veszélyeztetheti a támogatási kötelezettségek teljesítését. Fontos azonban, hogy az agrárkár-bejelentés nem helyettesíti a vis maior kérelmet. Cikkünk összefoglalja, mikor, milyen határidővel és milyen dokumentumokkal érdemes vis maior bejelentést tenni, valamint azt is, mely HMKÁ-, AÖP-, AKG-, ÖKO- és termeléshez kötött támogatási előírásokat érintheti leginkább az aszály.

Aszálytűrő növénykultúrák állati takarmányozási célra

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt a takarmánytermesztésben is felértékelődnek a szárazságtűrő növényfajok. Cikkünk bemutatja, mely gyepalkotó pázsitfüvek, pillangós növények és szántóföldi takarmánynövények – például a lucerna, a cirok vagy a köles – alkalmazkodnak legjobban a változó klímához. Emellett arra is kitérünk, hogy a vízmegőrző gazdálkodás és a megfelelő növényválasztás hogyan segítheti az állattartó gazdaságok takarmánybiztonságát.

Mi áll a sikertelen rovarölő szeres védekezések hátterében?

Sok gazdálkodó tapasztalta a 2026-os szezonban, hogy a rovarölő szerek hatékonysága elmaradt a várttól. A probléma hátterében azonban nem feltétlenül a készítmények állnak: a kártevők fejlődési állapota, az időjárás, a permetezéstechnológia, a növényállomány kondíciója, valamint a rezisztencia egyaránt befolyásolhatja a védekezések sikerét. Cikkünk bemutatja, milyen tényezőkre érdemes odafigyelni, hogy a növényvédelmi beavatkozások valóban eredményesek legyenek.Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Mikor dőlhet hátra a gazdálkodó?!

Az egységes kérelem benyújtása után még korántsem ér véget a gazdálkodók feladata. A Magyar Államkincstár Területi Monitoring Rendszere (TMR) egész évben figyeli a támogatási feltételek teljesülését, és az észlelt eltérésekről adategyeztető leveleket küldhet. Cikkünk bemutatja, milyen ellenőrzésekre számíthatnak a gazdálkodók, és hogyan előzhetők meg a támogatáscsökkentések.

Állatállományok kezelése hőség esetén

A nyári hőség komoly terhelést jelent a gazdasági állatok számára. A hőstressz nemcsak a termelési eredményeket rontja, hanem az állatok egészségét és szaporodását is veszélyeztetheti. Cikkünk bemutatja a hőség legfontosabb élettani hatásait, a figyelmeztető tüneteket, valamint azokat a gyakorlati megoldásokat, amelyekkel csökkenthető a hőstressz és megelőzhető a hőguta.