Növényvédelmi hatósági ellenőrzések a gyakorlatban

A növényvédő szerek szakszerű felhasználása ma már nem csupán szakmai elvárás, hanem szigorú jogszabályi kötelezettség is. Ez különösen fontos azon gazdálkodók számára, akik AKG, ÖKO vagy egyéb mezőgazdasági támogatásokban vesznek részt, hiszen a növényvédelmi előírások betartása a támogatási feltételek részét képezi. A növényvédelmi hatósági ellenőrzések célja elsődlegesen annak biztosítása, hogy a növényvédelmi tevékenység megfeleljen az emberi egészség, a környezet, a természeti erőforrások és az élelmiszerlánc-biztonság védelmét szolgáló előírásoknak. Bár sok gazdálkodó az ellenőrzéseket elsősorban bírságokkal azonosítja, a hatósági vizsgálatok célja ennél jóval szélesebb: a jogkövető gazdálkodás elősegítése, a szakszerű növényvédelem támogatása, valamint a szabálytalanságok megelőzése.

A növényvédelmi ellenőrzések jogszabályi alapját elsősorban az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, valamint az 1107/2009/EK rendelet biztosítja. Az ellenőrzések során a hatóság vizsgálja a növényvédő szerek felhasználásának jogszerűségét, a dokumentáció vezetését, a növényvédő szerek tárolását, a permetezőgépek műszaki állapotát és számos egyéb, a növényvédelmi tevékenységhez kapcsolódó körülményt.

Ki végezheti az ellenőrzést?

A növényvédelmi hatósági ellenőrzéseket Magyarországon a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi hatóságai végzik, szakmai irányításukat pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) látja el.

Az ellenőrzések többféle módon indulhatnak:

• éves ellenőrzési terv alapján,
• célzott országos vagy regionális vizsgálat keretében,
• lakossági vagy szakmai bejelentés alapján,
• más hatósági eljárás részeként,
• támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések során,
• növényvédőszer-maradék vizsgálatok vagy élelmiszerlánc-biztonsági események kivizsgálásakor.

A hatóság előzetes értesítés nélkül is jogosult helyszíni ellenőrzést lefolytatni!

Hogyan zajlik egy helyszíni ellenőrzés?

Egy növényvédelmi ellenőrzés jellemzően több egymást követő lépésből áll.

Az ellenőrzés menete

1. Az ellenőr igazolja magát

Az ellenőrzést végző hatósági személy hivatalos igazolványát bemutatja, ismerteti az ellenőrzés jogalapját és célját.

2. Dokumentáció ellenőrzése

Elsőként rendszerint a növényvédelmi dokumentációt vizsgálják át.

3. Telephely bejárása

Az ellenőr megtekinti

• a növényvédőszer-raktárt,
• a veszélyes hulladék tárolását,
• a növényvédő szerek kezelésének körülményeit.

4. Permetezőgép ellenőrzése

A műszaki állapot és a kötelező felülvizsgálatok megléte is ellenőrzés tárgya.

5. Területi szemle

Szükség esetén a kezelt területeket is megtekintik, különösen akkor, ha növényvédelmi technológia vagy engedélyokirat betartása kerül vizsgálatra.

6. Mintavétel

Indokolt esetben laboratóriumi vizsgálat céljából mintát vesznek.

7. Jegyzőkönyv készítése

Az ellenőrzés végén jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a megállapításokat,
• az esetleges hiányosságokat,
• a gazdálkodó nyilatkozatát,
• az ügyfél észrevételeit.

A gazdálkodó jogosult a jegyzőkönyvet elolvasni, észrevételt tenni, illetve azt csak ezt követően aláírni.

Milyen dokumentumokat kérhet a hatóság?

Az ellenőrzések során a dokumentáció kiemelt jelentőségű. Gyakran előfordul, hogy a hiányos adminisztráció önmagában is intézkedést von maga után.

A leggyakrabban bekért dokumentumok:

• permetezési nyilvántartás,
• növényvédő szerek beszerzését igazoló számlák,
• szállítólevelek,
• növényorvosi vények,
• növényvédelmi szakirányító dokumentumai,
• felhasználási javaslatok,
• permetezőgép műszaki felülvizsgálati igazolása,
• növényvédelmi végzettséget igazoló bizonyítványok,
• permetezőgép-kezelő jogosultság.

Az ellenőr összevetheti a vásárolt készítményeket a naplóban szereplő kijuttatásokkal is.

Mit vizsgálnak a növényvédőszer-raktárban?

A növényvédő szerek tárolására vonatkozó előírásokat a hatóság részletesen ellenőrzi.

Különösen figyelik:

• megfelelően zárható tárolóhely,
• illetéktelen személyek kizárása,
• eredeti csomagolás megléte,
• jól olvasható címkék,
• lejárt készítmények elkülönítése,
• veszélyes hulladék kezelése,
• kiömlés elleni védelem,
• megfelelő szellőzés,
• élelmiszerektől és takarmányoktól történő elkülönítés,
• egyéni védőfelszerelések megléte.

A tárolóhely rendezettsége sokszor az első benyomást is meghatározza az ellenőrzés során.

Mit ellenőriznek a permetezőgépen?

A permetezőgépek műszaki állapota közvetlenül befolyásolja a növényvédő szer kijuttatásának pontosságát és a környezetterhelést.

Az ellenőr vizsgálhatja:

• érvényes időszakos műszaki felülvizsgálat,
• gépazonosító adatok,
• szivárgásmentesség,
• nyomásmérő működése,
• fúvókák állapota,
• szóráskép egyenletessége,
• keverőberendezés működése,
• csepegésgátló rendszer,
• szűrők tisztasága,
• tömlők állapota,
• általános műszaki megfelelőség.

A leggyakoribb szabálytalanságok

A hatósági tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak az alábbi hibák:

Adminisztratív hiányosságok

• pontatlan permetezési napló,
• hiányzó számlák,
• hiányzó növényorvosi vények.

Engedélyokirattól eltérő felhasználás

• nem engedélyezett kultúrában történő alkalmazás,
• dózis túllépése,
• nem megfelelő kijuttatási idő,
• élelmezés-egészségügyi várakozási idő be nem tartása,
• munkaegészségügyi előírások megsértése.

Tárolási problémák

• lejárt készítmények együtt tárolása,
• sérült csomagolások,
• nem megfelelő raktárkialakítás.

Műszaki hiányosságok

• lejárt gépfelülvizsgálat,
• hibás permetezőgép,
• szivárgás.

Munkavédelmi hiányosságok

• hiányzó védőruházat,
• hiányzó védőkesztyű,
• hiányzó szemvédelem.

Mintavétel az ellenőrzés során

Amennyiben szükséges, a hatóság hivatalos mintát vehet.

Mintát vehetnek:

• növényből,
• termésből,
• talajból,
• öntözővízből,
• permetléből,
• növényvédő szerből,
• csávázott vetőmagból.

A mintákat akkreditált laboratóriumban vizsgálják.

Milyen jogkövetkezményekre számíthat a gazdálkodó?

Az alkalmazott intézkedés mindig a jogsértés súlyától függ.

Lehetséges intézkedések:

• figyelmeztetés,
• hiánypótlásra kötelezés,
• növényvédelmi bírság,
• a jogsértő tevékenység megtiltása,
• növényvédő szer forgalomból történő kivonása vagy lefoglalása,
• veszélyes készítmény megsemmisítésének elrendelése,
• növényvédelmi jogosultság korlátozása,
• súlyos esetben a növényvédelmi tevékenység végzésének felfüggesztése.

A bírság összegét minden esetben az adott jogsértés jellege, súlya és ismétlődése alapján állapítják meg.