Hogyan készítsük fel növényeinket a szélsőséges időjárásra?

A szélsőséges időjárás, az aszály és a hőstressz ma már alapvetően meghatározza a termesztéstechnológiai döntéseket. A növényállomány ellenálló képessége nemcsak a növényvédelemben dől el: a talaj vízmegtartó képessége, a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a növénykondicionálás és a megfelelő fajta- vagy hibridválasztás egyaránt fontos szerepet játszik. Cikkünk bemutatja, hogyan készíthetők fel a növények tudatosan az aszályra és más időjárási szélsőségekre.

Növényvédelmi hatósági ellenőrzések a gyakorlatban Mire számíthat a gazdálkodó egy helyszíni vizsgálat során?

A növényvédelmi hatósági ellenőrzés során nemcsak a permetezési dokumentációt vizsgálhatják, hanem a növényvédő szerek tárolását, a permetezőgép műszaki állapotát, a felhasználás jogszerűségét és akár a kezelt területeket is. A hiányos adminisztráció, az engedélyokirattól eltérő kijuttatás vagy a nem megfelelő raktározás önmagában is hatósági intézkedést vonhat maga után. Cikkünk lépésről lépésre bemutatja, hogyan zajlik egy helyszíni vizsgálat, és mire érdemes előre felkészülni.

Mi áll a sikertelen rovarölő szeres védekezések hátterében?

Sok gazdálkodó tapasztalta a 2026-os szezonban, hogy a rovarölő szerek hatékonysága elmaradt a várttól. A probléma hátterében azonban nem feltétlenül a készítmények állnak: a kártevők fejlődési állapota, az időjárás, a permetezéstechnológia, a növényállomány kondíciója, valamint a rezisztencia egyaránt befolyásolhatja a védekezések sikerét. Cikkünk bemutatja, milyen tényezőkre érdemes odafigyelni, hogy a növényvédelmi beavatkozások valóban eredményesek legyenek.Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Növényvédő szerekhez kapcsolódó hulladékkezelés

A növényvédő szerekhez kapcsolódó hulladékok szabályos kezelése ma már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem támogatási és hatósági szempontból is kiemelten fontos. A kiürült göngyölegek tisztítása, a maradék permetlé megfelelő kezelése és a dokumentált leadás alapvető elvárás a felelős gazdálkodásban. A cikk bemutatja, mire kell figyelni a hulladékkezelés során, hogyan működik a Cseber visszagyűjtési rendszere, és milyen hibákat érdemes elkerülni.A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

BBCH és permetezési időpont – új kötelező adatok a permetezési naplóban

Az EU új szabályozása szerint a permetezési napló két fontos adattal bővült: a permetezés kezdőórájával és a BBCH-skála szerinti fenológiai állapottal. Ezek az adatok bizonyos készítmények esetében kötelezőek, és különösen fontosak az AKG, ÖKO és AÖP támogatásokban részt vevő gazdálkodók számára. A hiányos vagy pontatlan adminisztráció akár támogatáscsökkentést is eredményezhet, ezért a napló pontos vezetése kulcsfontosságú.
A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

AKG 2026 – Ne hibázzon a növényvédelemben!

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

A fagy, mint láthatatlan növényvédelmi stresszfaktor

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Növényvédelmi kezelések nyilvántartása: mit kell még mindig kötelezően rögzíteni, és mi változik 2026-tól?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Őszi tápanyag-utánpótlás szőlőben és gyümölcsösben: mikor, mit és miért adjunk?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határidő – 2025.NOVEMBER 30.

2025. december 1-ig lehet beadni a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár felületén.
A támogatás azokat a termelőket segíti, akik igazolt terméskiesést szenvedtek el és rendelkeznek érvényes agrárkár-bejelentéssel.
Cikkünk bemutatja, mikor, hogyan és milyen feltételekkel igényelhető a juttatás, valamint mire kell figyelni az adatok megadásánál.