Növényvédelmi kezelések nyilvántartása: mit kell még mindig kötelezően rögzíteni, és mi változik 2026-tól?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Őszi tápanyag-utánpótlás szőlőben és gyümölcsösben: mikor, mit és miért adjunk?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határidő – 2025.NOVEMBER 30.

2025. december 1-ig lehet beadni a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár felületén.
A támogatás azokat a termelőket segíti, akik igazolt terméskiesést szenvedtek el és rendelkeznek érvényes agrárkár-bejelentéssel.
Cikkünk bemutatja, mikor, hogyan és milyen feltételekkel igényelhető a juttatás, valamint mire kell figyelni az adatok megadásánál.

Száraz ősz, gyenge növényállomány? Így erősítheted meg a repcét és kalászosokat még tél előtt

A régi magyar baromfifajták nemcsak múltunk részei, hanem jövőnk zálogai is.
A Gazdagrow mezőgazdasági szakértői bemutatják a legjellegzetesebb őshonos tyúkfajtákat — a fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínű magyar tyúkot, az erdélyi kopasznyakút, valamint a magyar parlagi gyöngytyúkot.
Ezek a fajták nemcsak a hazai agrárörökség szimbólumai, hanem ellenálló, fenntartható és egészséges alternatívát jelentenek a modern baromfitartásban.
Ismerd meg, miért érdemes újra felfedezni őket, és hogyan illeszkedhetnek a természetes gazdálkodásba!

A csávázott vetőmag is bejelentendő kezelés

2023. január 1-jétől a gazdálkodóknak minden növényvédelmi kezelést kötelező rögzíteniük az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN). Ide tartozik a csávázott vetőmag vetése is, amely a jogszabály szerint növényvédőszer-kijuttatásnak minősül. A 10 hektár felett gazdálkodóknak a rovarölőszerrel kezelt vetőmag esetében 24 órán belüli bejelentési kötelezettségük van, míg a kisebb területen dolgozók éves összesítésben jelenthetnek. A gördülékeny adminisztráció érdekében fontos a pontos dózisadatok megadása, a folyamatos adatbevitel és a rendszer által jelzett hibák figyelése.