Ugrás a tartalomhoz
A fagy, mint láthatatlan növényvédelmi stresszfaktor
A téli és kora tavaszi fagyok hatása a mezőgazdasági termelésben gyakran leegyszerűsítve jelenik meg, mint a kártevők természetes gyérítő tényezője. A valóságban azonban a fagy összetett, faj- és kultúraspecifikus hatást gyakorol a növény–kórokozó–kártevő rendszerre, és növényvédelmi szempontból nem tekinthető sem kizárólagosan kedvező, sem általánosan káros tényezőnek. A fagy hatásainak helyes értelmezése alapvető a szezon eleji növényvédelmi döntések megalapozásához.
A fagy közvetlen növényi hatásai és azok növényvédelmi következményei
A fagyhatás során bekövetkező sejtszintű károsodások (membránroncsolódás, intracelluláris jégképződés, sejtfalrepedések) elsősorban a fiatal, aktív anyagcseréjű szöveteket érintik. Ezek a sérülések sok esetben nem azonnal, hanem a vegetáció megindulását követően válnak láthatóvá.
Növényvédelmi szempontból különösen jelentős, hogy a fagysérült növényi részek:
- csökkent ellenálló képességet mutatnak,
- fokozottan fogékonyak fakultatív parazita és nekrotróf kórokozókra,
- fertőzési kapuként szolgálnak gombás és baktériumos betegségek számára.
Szántóföldi kultúrákban (pl. őszi búza, őszi árpa, repce) a fagykár és a hótakaró hiánya gyakran vezet állományritkuláshoz, ami közvetetten módosítja a kórokozók és gyomnövények térnyerésének feltételeit. Ültetvényekben a fagysérült rügyek és hajtások később fokozott fertőzési kockázatot jelentenek, különösen virágzás környékén.
A fagy szerepe a kórokozók áttelelésében
A gyakran hangoztatott állítással szemben a fagy nem pusztítja el automatikusan a növényi kórokozókat. Számos gombafaj (pl. Fusariumspp., Moniliniaspp., Venturiaspp.) és baktérium képes:
- micélium,
- szklerócium,
- vagy egyéb kitartó képletek formájában áttelelni.
A tél során jelentkező váltakozó fagy–olvadás ciklusok sok esetben inkább a gazdanövény szöveteit károsítják, mintsem a kórokozó populációkat csökkentenék. Enyhe telek után gyakran magasabb kezdeti fertőzési nyomással kell számolni tavasszal, különösen ott, ahol a növényi maradványok nagy mennyiségben maradnak a területen.
Növényvédelmi szempontból ez aláhúzza:
- a megelőző jellegű kezelések jelentőségét,
- a lemosó permetezések helyes időzítésének fontosságát ültetvényekben,
- valamint a tarlókezelés és szármaradvány-gazdálkodás szerepét szántóföldön.
Kártevők és a fagy: tévhitek és valóság
A fagy hatása a kártevőkre erősen faj- és fejlődési alak függő. A tartós, mély fagy valóban képes csökkenteni egyes érzékeny fajok egyedszámát, különösen:
- szabadon telelő imágók,
- védtelen talajfelszíni lárvák esetében.
Ugyanakkor számos gazdasági jelentőségű kártevő:
- tojás,
- báb,
- vagy védett mikroélőhelyen (talajban, kéregrepedésekben) telel,
ami jelentősen növeli túlélési esélyeiket még kemény teleken is.
Enyhe telek esetén különösen jellemző:
- a levéltetvek és egyes kabócák korai megjelenése,
- a populációk gyors tavaszi felszaporodása,
- ami vírusvektor szerepük miatt növényvédelmi szempontból kiemelt kockázatot jelent.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fagy nem helyettesíti a rendszeres megfigyelést és előrejelzést, hanem legfeljebb módosítja a kiindulási populációszinteket.
Gyomnövényzet alakulása fagyos teleket követően
A gyomnövények fagyérzékenysége szintén eltérő. Az őszi csírázású fajok jelentős része jól alkalmazkodott a téli körülményekhez, míg a kultúrnövények kifagyása vagy megritkulása csökkenti a kompetíciós nyomást.
Ennek következménye:
- erőteljesebb tavaszi gyomosodás,
- módosított herbicid-stratégia szükségessége,
- illetve,egyes esetekben mechanikai beavatkozások indokoltsága.
Fagy utáni növényvédelmi beavatkozások kockázata
A fagystresszt szenvedett növények csökkent anyagcsere-aktivitása miatt:
- érzékenyebbé válhatnak egyes növényvédő szerekre,
- nő a fitotoxicitás kockázata,különösen korai fenológiai állapotban.
Ez indokolttá teszi a kezelések körültekintő időzítését, valamint a növény aktuális élettani állapotának figyelembevételét.
A tápanyag-utánpótlás szerepe a fagystressz mérséklésében
A fagystresszt szenvedett növények esetében a tápanyag-utánpótlás közvetett módon jelentős szerepet játszik a stressz mérséklésében és a regeneráció támogatásában. A fagy által károsított növények anyagcsere-folyamatai átmenetileg lelassulnak, ezért a tápanyagok hasznosulása is korlátozott lehet.
Hangsúlyozandó, hogy a tápanyag-kijuttatás célja ilyen esetekben:
- a növény kondíciójának stabilizálása,
- a regenerációs folyamatok támogatása,
- a másodlagos fertőzésekre való fogékonyság csökkentése.
Ugyanakkor kerülendő a túlzott vagy nem indokolt tápanyag-adagolás, mivel az nemcsak gazdaságtalan, hanem növelheti a fitotoxicitás és a környezeti terhelés kockázatát is.
Növényorvosi következtetések
A fagyos időjárás növényvédelmi hatásainak értékelése különösen nagy jelentőséggel bír azon gazdaságok esetében, amelyek AKG-ban vagy ökológiai (ÖKO) gazdálkodási rendszerben vesznek részt, illetve agrártámogatás igénybevételéhez kötött előírásokat teljesítenek. Ezekben az esetekben a növényvédelmi beavatkozások és tápanyag-utánpótlás tervezése nem választható el a tápanyag-gazdálkodási tervtől, valamint a kultúra aktuális stresszállapotától. A fagykárt szenvedett állományokban a tápanyag-felvétel átmeneti zavara és a növényvédő szerek iránti fokozott érzékenység egyaránt indokolttá teszi a kezelések körültekintő megválasztását. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van a növényvédelmi szakirányítónak, illetve a gazdaságot segítő szaktanácsadónak, hogy a fagy hatásait integrált módon, a teljes agroökoszisztéma működésének figyelembevételével értékeljék, és ennek megfelelően alakítsák ki a védekezési döntéseket.
Hangsúlyozandó, hogy a tápanyag-kijuttatás célja ilyen esetekben:
- a növény kondíciójának stabilizálása,
- a regenerációs folyamatok támogatása,
- a másodlagos fertőzésekre való fogékonyság csökkentése.
Ugyanakkor kerülendő a túlzott vagy nem indokolt tápanyag-adagolás, mivel az nemcsak gazdaságtalan, hanem növelheti a fitotoxicitás és a környezeti terhelés kockázatát is.
Útmutatásra van szüksége? Hívja Növényorvos kollégáinkat!
GAZDAGROW – Ahol a gazda jár jól!
Növényegészségügyi támogatás a termésbiztonság érdekében.
Felmérem az állomány aktuális növénykórtani helyzetét, és a tényleges tünetek, valamint a környezeti és technológiai adottságok alapján javaslatot teszek a szükséges védekezési lépésekre.
Ha szeretné, átbeszéljük a terület sajátosságait és a lehetőségeket.
Kérjen visszahívást, vagy keressen a lenti telefonszámon.
Az első konzultáció ingyenes.
Balogh Evelin
Növényorvos – Növényvédelmi szakirányító
0620 319 2904
Legfrissebb mezőgazdasági híreink
BBCH és permetezési időpont – új kötelező adatok a permetezési naplóban
Gépbeszerzés elszámolása pályázatban: mit kell szem előtt tartani?
