BBCH és permetezési időpont – új kötelező adatok a permetezési naplóban

Az EU új szabályozása szerint a permetezési napló két fontos adattal bővült: a permetezés kezdőórájával és a BBCH-skála szerinti fenológiai állapottal. Ezek az adatok bizonyos készítmények esetében kötelezőek, és különösen fontosak az AKG, ÖKO és AÖP támogatásokban részt vevő gazdálkodók számára. A hiányos vagy pontatlan adminisztráció akár támogatáscsökkentést is eredményezhet, ezért a napló pontos vezetése kulcsfontosságú.
A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

AKG 2026 – Ne hibázzon a növényvédelemben!

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Kiskérődző állatjóléti támogatás 2026-ban: az előírások változatlanok

A kiskérődző állatjóléti támogatásban részt vevő gazdálkodók számára 2026-ban nem változnak a vállalt kötelezettségek, azonban a támogatás kifizetése továbbra sem automatikus. A jogosultság megőrzésének kulcsa az éves kifizetési kérelem beadása és a vállalások igazolható teljesítése. A cikk összefoglalja a legfontosabb határidőket, kötelező ellenőrzéseket és dokumentációs elvárásokat juh- és kecsketartók számára.

Aujeszky- féle betegség

Az Aujeszky-féle betegség (álveszettség) egy súlyos, bejelentésköteles vírusos állatbetegség, amely elsősorban a sertéseket érinti, de számos más emlős faj – köztük szarvasmarha, juh, kecske, kutya és macska – számára is végzetes kimenetelű lehet. Bár Magyarország 2015 óta mentesnek minősül, a vaddisznóállomány sporadikus fertőzöttsége miatt a járványügyi kockázat továbbra is fennáll.

A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.

A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.

PRECÍZIÓS NYOMKÖVETÉS A JUH- ÉS KECSKETARTÁSBAN – MIT ADNAK MA AZ OKOS SZENZOROK?

Az „okos” nyomkövető szenzorok megjelenése új szintre emelte a juh- és kecsketartás megfigyelését. A GPS-alapú helymeghatározás, a mozgásszenzorok és a viselkedés-alapú riasztások nem automatizálják a gazdát, hanem korábbi és pontosabb döntéstámogatást adnak. A cikk bemutatja, mire használhatók ma valóban ezek az eszközök, hol vannak a korlátaik, és mire érdemes figyelni beszerzés előtt, hogy a technológia tényleg megtérülést hozzon a telepen.

Mire figyeljünk az év ELSŐ felében – Tudatos tervezés a jogszabályi előírások figyelembevételével

A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.

A fagy, mint láthatatlan növényvédelmi stresszfaktor

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Növényvédelmi kezelések nyilvántartása: mit kell még mindig kötelezően rögzíteni, és mi változik 2026-tól?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Gazdálkodási napló vezetési kötelezettség és amit tudni érdemes Jogcímek/Adatlapok/Határidők

A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.

Állattartók év végi adminisztratív kötelezettségei

Az év vége az állattartók számára nemcsak zárást, hanem komoly adminisztratív feladatokat is jelent. Szaporítási események bejelentése, állatjóléti kötelezettségek teljesítése, genetikai megőrzési támogatásokhoz kapcsolódó határidők, kötelező vizsgálatok és nyilvántartások – egyetlen hiányzó dokumentum is támogatásvesztéssel járhat.
Cikkünkben összegyűjtöttük azokat az év végi teendőket és határidőket, amelyekre minden állattartónak érdemes még időben odafigyelnie.