Ahol a gazda jár jól!

Aujeszky- féle betegség

Aujeszky- féle betegség

Aujeszky- betegség (más néven fertőző nyúltvelőbénulás/ álveszettség/ pseudorabies) vírusának jelenlétét igazolta a NÉBIH 2025 decemberében három, egy sertéstartó vállalkozáshoz köthető, Somogy vármegyei telepen. Sertések tekintetében a fertőzéstől, amely valaha gyakori volt, Európa legtöbb országa mentes (Magyarország 2015 óta), de a vaddisznók sporadikus fertőzöttsége miatt járványkitörések előfordulhatnak.

A betegséget Aujeszky Aladár írta le először részletesen1902-ben.A kór okozója a porcineherpesvirus (PHV-1), amelyre a sertéseken kívül az emlősök egy része (szarvasmarha, kecske, juh, kutya, macska stb.) is fogékony. A fő gazda a sertés, melyben a vírus tünetmentesen is tud terjedni. Kifejezetten veszélyes kutyákra és macskákra, amelyek vírustartalmú nyers sertéshúst fogyasztva vagy sertéstelepeken közvetlenül érintkezve fertőződhetnek meg. Szarvasmarha esetében, közös vályú, legelő esetén betegedhet meg a sertés váladékaitól és minden esetben elhullással jár. Emberre nem veszélyes.

Tünetek és kórfejlődés

Sertés

Mind idült, mind heveny formában felléphet, fiatal malacok különösen nagy számban betegszenek meg. Központi idegrendszeri tünetek, mint az erős viszketés, nyugtalanság, izomgörcsök- és rángások, öncsonkítás, apátia, nyelési zavarok és nyálcsorgás jellegzetesek. A vemhes kocák elvetélhetnek, a hizlalás középső- és végfázisában lévő sertések köhöghetnek, bágyadtak lehetnek. A betegség kórmeghatározása leghamarabb a klinikai tünetek megjelenése után 10 nappal, vérvizsgálat útján vagy vírus izolálással határozható meg. A fertőzött, de tünetmentes sertéseken kívül az ún. ragályfogók (levegő, szállító eszköz, jármű, személyek, elhullott állatok, trágya) is fertőzhetik az üzemet.

A lappangási idő 1-21 nap és a betegség kb. 14 napig tart. A védőoltások jó hatékonysággal működnek, de az utcai vírussal való fertőződést nem feltétlenül állítják meg. A vírus a hidegnek ellenáll. így téli időszakban gyakrabban lép fel. Az elhullott állatokban és a váladékokban hetekig életképes maradhat.

sertés kutyaszerű ülésben

sertés kutyaszerű ülésben

Szarvasmarha

Szarvasmarhákban ritkák a tipikus neuromusculáris tünetek, de jellemző az elfekvés. Biztos diagnózis csak az agyból vagy a gerincvelőből kimutatott vírus esetén állítható fel.

Lappangási ideje 3-6 nap, lázzal, étvágytalansággal, de gyakran tünet nélkül zajlik. Gyógykezelése sikertelen, védőoltás szarvasmarhák részére nincs forgalomban. Szarvasmarháról- szarvasmarhára nem forduló elő átvitel.

Klinikai tünetek sertésben és szarvasmarhában

Klinikai tünetek sertésben és szarvasmarhában

Juh, kecske

A juh és a kecske sertéssel egy légtérben való tartás vagy közös legelő esetén fertőződik meg. A vírus az idegek mentén elérve a központ idegrendszert agy- és gerincvelőgyulladást vált ki. A kiskérődzőkben a tünetek gyorsan alakulnak ki, fogcsikorgatás tapasztalható, erős viszketést éreznek, ami miatt dörzsölik, vakarják, harapják a testrészeiket és a görcsöket követő bénulás után egy napon belül elhullanak.

A sertések immunizálására kifejlesztett oltóanyagok juhban és kecskében nem adnak biztos védelmet. A betegség számukra gyógyíthatatlan, a klinikai tüneteket mutató egyedek elhullanak.

Vírust nem ürítenek, így járványtani szempontból nincs szerepük.

Kutya, macska

Nyálkahártyán vagy bőrön át a vírus az idegek mentén az agyvelőbe jut és ott agyburok- agyvelő gyulladást, majd halált okoz.

Lappangási ideje 2-4 nap, majd hirtelen bekövetkező bágyadtsággal, nyugtalansággal kezdődik és kórjelző értékű bőrviszketegség jelentkezik. Főként szájszögletüket, de más testrészüket is könyörtelenül vakarják, majd kimerültenkifekszenek, fájdalmasan nyögnek és 1-2 nap alatt elpusztulnak. A macskák fájdalmas nyivákolás mellett bőségesen nyálzanak, pupilláik egyenlőtlenül tágulnak és rángógörcs is kialakul.

Immunizálásra a vakcinák nem váltak be, a sertések számára elérhető, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó vakcina a fiatal kutyákat, macskákat megbetegítheti, így ezeket a fajokat nem szabad oltani. Az elölt vírust tartalmazó vakcinák által adott védettséget pedig gyenge, néhány hónapig tartó hatása miatt nem alkalmazzák.

 

Minden állattartónak figyelnie kell rá, hogy a gazdasága Aujeszky- betegségtől mentes legyen. Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírása szerint,

  1. § (1) Aujeszky-betegségtől mentes, azaz „M” minősítésű az a sertés, amelyből a betegség vírusa, antigénjei vagy DNS-e nem mutatható ki, gB-ELISA vizsgálata negatív eredményű és mentes állományban tartják.

Amennyiben a telep megfertőződik, a betegség bejelentés köteles. A fentebb említett rendelet értelmében a telep előbb zárlat alá, majd felszámolásra kerül.

  1. § (1) Fertőzött, azaz „C” minősítésű az az állomány, amelyben a fertőzöttséget, illetve a betegséget hatóságilag megállapították.

A zárlat feloldásra kerül, mikor a helyen már nincs fogékony állat és a telepet a külön jogszabályban foglaltak szerint fertőtlenítették, majd ezután a telepet újra lehet telepíteni. Az újratelepített állomány mentességének ellenőrzését az utolsó betelepítését követően nem kevesebb, mint 30 és nem több, mint 40 nap elteltével kell elvégezni.

Mivel az idegen személyek, rágcsálók, legyek potenciális fertőzőforrások, így a telepújrafertőződésének elkerülésére is ügyelni kell.

Mentes, vakcinázott, azaz ,,MV” lehet az az állomány, amelyben:

  1. §a) a fertőzöttséget két éven belül nem állapították meg;
  2. b) az állományt kizárólag gE-deléciós mutáns vírust tartalmazó vakcinával immunizálták;
  3. §(1) „MV” minősítésű tenyészállomány „M” minősítésűvé akkor minősíthető át, ha:
  4. a) nagy létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészállaton, valamint a hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén, egy időben végzett gB-ELISA negatív vizsgálat eredményt adott;
  5. b) kis létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészkoca, valamennyi vemhes tenyészkocasüldő, valamennyi tenyészkan, és az állományban található 4 hónaposnál idősebb sertések 5%-án, de minimum 1 egyeden egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott.

(2) „MV” minősítésű önálló árutermelő hízóállomány „M” minősítésűvé akkor minősíthető át, ha az állomány 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedére kiterjedő, egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott; amennyiben a hízóállomány 20 egyednél kevesebből áll, az állatok 10%-át, de évente minimum 1 állatot kell megvizsgálni.

Az országban található valamennyi állománynak rendelkeznie kell az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal által határozatban kiadott, az Aujeszky-betegségre vonatkozó minősítéssel. A határozatot a vármegyei kormányhivatal a30/2009. (III. 27.) FVM rendelet szerinti vizsgálatok alapján adja ki és az „M” minősítésű állományok mentességét gB-ELISA vizsgálattal, az „MV” minősítésű állományok mentességét gB- és gE-ELISA vizsgálatokkal évente ellenőrzik.

Mivel a fertőzés jelentős termeléscsökkenést és gazdasági kárt okoz, a betegség ellen való védekezés legegyszerűbb módja a megelőzés. Az állományokat rendszeresen felügyelni és ellenőrizni kell és a szigorú higiéniai és járványügyi intézkedéseket be kell tartani. A sertéseket lehetőleg zártan, a többi állattól elkülönítve kell tartani.

Források:

https://www.pig333.com/articles/laboratory-diagnostics-for-aujeszky%E2%80%99s-disease-pseudorabies-prv_17440/

https://portal.nebih.gov.hu/-/sertesallomanyban-igazolta-az-aujeszky-betegseg-virusat-a-nebih

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900030.fvm

Ernst- Günther Hellwig: Sertésbetegségekről tenyésztőknek (1996)

Winfried Hofmann: Gyakori sazrvasmarha betegségek (2007)

  1. Horváth Zoltán: Juh- és kecskebetegségek (2006)
  2. Horváth Zoltán: A kutya és a macska betegségei, egészségvédelme (2001)

Útmutatásra van szüksége? Hívja mezőgazdasági szaktanácsadó kollégánkat, óvjuk együtt állományát!

GAZDAGROW – Ahol a gazda jár jól!

Bakos Gyula Máté Mezőgazdasági szaktanácsadó, tápanyag gazdálkodási tanácsadó

Szeretné végre rendben tudni az adminisztrációt és lehívni minden támogatást, ami jár Önnek?

Kérjen visszahívást, vagy keressen a lent megadott telefonszámon!

Az első konzultáció ingyenes! 

Bakos Máté

Vezető szaktanácsadó
Névjegyzéki szaktanácsadó

+36207700257