Növényvédelmi kezelések nyilvántartása: mit kell még mindig kötelezően rögzíteni, és mi változik 2026-tól?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Gazdálkodási napló vezetési kötelezettség és amit tudni érdemes Jogcímek/Adatlapok/Határidők

A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.

Állattartók év végi adminisztratív kötelezettségei

Az év vége az állattartók számára nemcsak zárást, hanem komoly adminisztratív feladatokat is jelent. Szaporítási események bejelentése, állatjóléti kötelezettségek teljesítése, genetikai megőrzési támogatásokhoz kapcsolódó határidők, kötelező vizsgálatok és nyilvántartások – egyetlen hiányzó dokumentum is támogatásvesztéssel járhat.
Cikkünkben összegyűjtöttük azokat az év végi teendőket és határidőket, amelyekre minden állattartónak érdemes még időben odafigyelnie.

Nemzeti kincseink: Magyar baromfifajták II. rész

A magyar baromfifajták több száz éves tenyésztői munka eredményei, valódi nemzeti kincsek. A cikk a házilúd, a kacsa és a pulyka őshonos, illetve régen honosult fajtáit mutatja be: eredetüket, küllemi jellemzőiket, hasznosításukat és mai állományhelyzetüket.

Megismerhetjük a magyar lúd tájfajtáit (szegedi, makói, balatoni, kisalföldi, lévai), a különleges fodrostollú magyar ludat, amely Európa-szerte ritkaságnak számít. Áttekintést adunk a magyar kacsa fehér, fekete és tarka változatáról, valamint a mára szinte eltűnt régi típusok génbanki megőrzéséről.

A pulykafajták közül bemutatjuk a magyar pulykát (fehér és fekete színváltozat), a ma már ritka rézpulykát, valamint a hazai tenyésztésben egykor meghatározó bronzpulykát. A cikk kitér arra is, milyen történelmi út vezetett a vadpulykától a ma ismert hazai populációkig.

Ez az összefoglaló végigvezeti az olvasót azon, hogyan alakultak ki ezek a fajták, milyen tulajdonságok teszik őket értékessé a mai gazdálkodásban, és miért fontos megőriznünk őket a következő generációknak.

Őszi tápanyag-utánpótlás szőlőben és gyümölcsösben: mikor, mit és miért adjunk?

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határidő – 2025.NOVEMBER 30.

2025. december 1-ig lehet beadni a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár felületén.
A támogatás azokat a termelőket segíti, akik igazolt terméskiesést szenvedtek el és rendelkeznek érvényes agrárkár-bejelentéssel.
Cikkünk bemutatja, mikor, hogyan és milyen feltételekkel igényelhető a juttatás, valamint mire kell figyelni az adatok megadásánál.

GYEP földhasználati kategória és amit tudni érdemes – legeltethető állat nyilvántartás, állategység és állatsűrűség számítás, legeltetési előírások

GYEP kategória érthetően, számokkal és példákkal.
Összefoglaljuk, hogyan kell TIR-ben nyilvántartani a legeltethető állományt, mik a legeltethető fajok jogcímenként (ÖKO, AKG, AÖP, Natura 2000), hogyan számold az állategységet (ÁE) és az állatsűrűséget (ÁE/ha/év), és mik a legeltetési előírások (pásztoroló/szakaszos legeltetés, alul- és túllegeltetés határai).
Gyakorlati fogódzók + ellenőrzési szempontok, hogy a támogatásod biztonságban legyen.
👉 Ha szeretnéd, átnézzük a számításaidat és beállítjuk a megfelelőséget.

Száraz ősz, gyenge növényállomány? Így erősítheted meg a repcét és kalászosokat még tél előtt

A régi magyar baromfifajták nemcsak múltunk részei, hanem jövőnk zálogai is.
A Gazdagrow mezőgazdasági szakértői bemutatják a legjellegzetesebb őshonos tyúkfajtákat — a fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínű magyar tyúkot, az erdélyi kopasznyakút, valamint a magyar parlagi gyöngytyúkot.
Ezek a fajták nemcsak a hazai agrárörökség szimbólumai, hanem ellenálló, fenntartható és egészséges alternatívát jelentenek a modern baromfitartásban.
Ismerd meg, miért érdemes újra felfedezni őket, és hogyan illeszkedhetnek a természetes gazdálkodásba!

Nemzeti kincseink: Magyar baromfifajták I. rész

A régi magyar baromfifajták nemcsak múltunk részei, hanem jövőnk zálogai is.
A Gazdagrow mezőgazdasági szakértői bemutatják a legjellegzetesebb őshonos tyúkfajtákat — a fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínű magyar tyúkot, az erdélyi kopasznyakút, valamint a magyar parlagi gyöngytyúkot.
Ezek a fajták nemcsak a hazai agrárörökség szimbólumai, hanem ellenálló, fenntartható és egészséges alternatívát jelentenek a modern baromfitartásban.
Ismerd meg, miért érdemes újra felfedezni őket, és hogyan illeszkedhetnek a természetes gazdálkodásba!

Őshonos magyar juhfajták

Szeptember 30. több agrártámogatási jogcím szempontjából is kiemelt határidő. Eddig lehet javítani vagy visszavonni az egységes kérelmet (kivéve az anyatehéntartás támogatását), fenn kell tartani az állandó kultúrákat, és teljesíteni kell a Feltételesség előírásait (pl. talajtakarás, vetésváltás/diverzifikáció). Az AÖP keretében szeptember 30-ig meg kell valósítani az extenzív gyepek kaszálását, fenn kell tartani a nem termelő tájképi elemeket, valamint diverzifikáció esetén az adott növény május 1. és szeptember 30. közötti jelenlétét kell figyelembe venni. Termeléshez kötött támogatásoknál a szálas fehérjetakarmány kaszálásának, illetve a cukorrépa szállítási szerződésének beadási határideje szintén szeptember 30. Eddig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást és bejelenteni az aszálykárt is.