Ahol a gazda jár jól!

BBCH és permetezési időpont – új kötelező adatok a permetezési naplóban

BBCH és permetezési időpont – új kötelező adatok a permetezési naplóban

Az EU új szabályozása szerint a permetezési napló két fontos adattal bővült: a permetezés kezdőórájával és a BBCH-skála szerinti fenológiai állapottal. Ezek az adatok bizonyos készítmények esetében kötelezőek, és különösen fontosak az AKG, ÖKO és AÖP támogatásokban részt vevő gazdálkodók számára. A hiányos vagy pontatlan adminisztráció akár támogatáscsökkentést is eredményezhet, ezért a napló pontos vezetése kulcsfontosságú.
A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlatainak legfontosabb tudnivalói a tudatos tervezéshez_2.rész

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlatainak legfontosabb tudnivalói a tudatos tervezéshez_2 rész

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyep földhasználati kategóriájában a gyakorlatok kiválasztása és teljesítése külön figyelmet igényel, különösen Natura 2000 és egyéb gyep területek esetén. Az egyes gyakorlatokat földhasználati kategóriánként külön kell vállalni és teljesíteni, az ellenőrzés is külön történik. A pontvállalási szabályok változatlanok: maximum 4 pont jelölhető, de legalább 2 pont teljesítése kötelező. A cikk segít eligazodni a legfontosabb gyakorlati és tervezési szempontok között.

Állatjóléti támogatás a tejtermelő szarvasmarha ágazatban pályázat- Összefoglaló

Állatjóléti támogatás a tejtermelő szarvasmarha ágazatban pályázat- Összefoglaló

A KAP-RD30-1-24 állatjóléti támogatás célja a tejtermelő szarvasmarha állományok tartási, takarmányozási és higiéniai körülményeinek javítása. A támogatás nem automatikus: az 5 éves kötelezettségek teljesítése mellett évente kifizetési kérelmet kell benyújtani, és részletes dokumentációval kell igazolni a vállalások teljesítését. A cikk bemutatja az állatsűrűségre, gondozásra, takarmányozásra és állategészségügyi beavatkozásokra vonatkozó legfontosabb előírásokat.A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.

A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlatainak legfontosabb tudnivalói a tudatos tervezéshez

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlatainak legfontosabb tudnivalói a tudatos tervezéshez

Bár a KAP-RD31-1-24 „Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban” felhívásra 2024-ben lehetett pályázni, a vállalt kötelezettségek teljesítése és az éves kifizetési kérelmek benyújtása továbbra is kulcsfontosságú. A támogatás nem automatikus: a kedvezményezetteknek naprakész dokumentációval, rendszeres állategészségügyi beavatkozásokkal és adminisztratív fegyelemmel kell igazolniuk a vállalások teljesítését. A cikk összefoglalja a kötelező és választható előírásokat, valamint a legfontosabb ellenőrzési szempontokat.
A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.

A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.

AKG 2026 – Ne hibázzon a növényvédelemben!

AKG 2026 – Ne hibázzon a növényvédelemben!

Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.

A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban

Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban

Bár a KAP-RD31-1-24 „Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban” felhívásra 2024-ben lehetett pályázni, a vállalt kötelezettségek teljesítése és az éves kifizetési kérelmek benyújtása továbbra is kulcsfontosságú. A támogatás nem automatikus: a kedvezményezetteknek naprakész dokumentációval, rendszeres állategészségügyi beavatkozásokkal és adminisztratív fegyelemmel kell igazolniuk a vállalások teljesítését. A cikk összefoglalja a kötelező és választható előírásokat, valamint a legfontosabb ellenőrzési szempontokat.
A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.

A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.

Kiskérődző állatjóléti támogatás 2026-ban: az előírások változatlanok

Kiskérődző állatjóléti támogatás 2026-ban: az előírások változatlanok

A kiskérődző állatjóléti támogatásban részt vevő gazdálkodók számára 2026-ban nem változnak a vállalt kötelezettségek, azonban a támogatás kifizetése továbbra sem automatikus. A jogosultság megőrzésének kulcsa az éves kifizetési kérelem beadása és a vállalások igazolható teljesítése. A cikk összefoglalja a legfontosabb határidőket, kötelező ellenőrzéseket és dokumentációs elvárásokat juh- és kecsketartók számára.

Aujeszky- féle betegség

Aujeszky- féle betegség

Az Aujeszky-féle betegség (álveszettség) egy súlyos, bejelentésköteles vírusos állatbetegség, amely elsősorban a sertéseket érinti, de számos más emlős faj – köztük szarvasmarha, juh, kecske, kutya és macska – számára is végzetes kimenetelű lehet. Bár Magyarország 2015 óta mentesnek minősül, a vaddisznóállomány sporadikus fertőzöttsége miatt a járványügyi kockázat továbbra is fennáll.

A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.

A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.

PRECÍZIÓS NYOMKÖVETÉS A JUH- ÉS KECSKETARTÁSBAN – MIT ADNAK MA AZ OKOS SZENZOROK?

PRECÍZIÓS NYOMKÖVETÉS A JUH- ÉS KECSKETARTÁSBAN – MIT ADNAK MA AZ „OKOS” SZENZOROK?

Az „okos” nyomkövető szenzorok megjelenése új szintre emelte a juh- és kecsketartás megfigyelését. A GPS-alapú helymeghatározás, a mozgásszenzorok és a viselkedés-alapú riasztások nem automatizálják a gazdát, hanem korábbi és pontosabb döntéstámogatást adnak. A cikk bemutatja, mire használhatók ma valóban ezek az eszközök, hol vannak a korlátaik, és mire érdemes figyelni beszerzés előtt, hogy a technológia tényleg megtérülést hozzon a telepen.

Mire figyeljünk az év ELSŐ felében – Tudatos tervezés a jogszabályi előírások figyelembevételével

Tudatos tervezés a jogszabályi előírások figyelembevételével a mezőgazdaságban

A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.