Ugrás a tartalomhoz
A fagy, mint láthatatlan növényvédelmi stresszfaktor
Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.
A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.
Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.
Növényvédelmi kezelések nyilvántartása: mit kell még mindig kötelezően rögzíteni, és mi változik 2026-tól?
Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.
A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.
Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.
Gazdaságátadás után: agrártámogatások, földhivatali ügyek és állattartás – mit kell intéznie az átvevőnek?
A gazdaságátadás nem ér véget a szerződés aláírásával. Az agrártámogatások, földhasználati jogok és állattartási nyilvántartások többsége nem száll át automatikusan az átvevőre. Jogutódlás, földhivatali bejelentések, ENAR-módosítások – egyetlen elmulasztott lépés is támogatásvesztést okozhat. Cikkünkben összefoglaltuk, mit kell intéznie az átvevőnek a zavartalan gazdálkodás érdekében.A felhívás akár 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, több benyújtási szakasszal, 24 hónapos megvalósítási idővel és 25% előleggel.
A konstrukció négy fő célterületet támogat:
modern csemetetermesztési és maggazdálkodási technológia,
erdőművelési és fakitermelési gépek és eszközök,
helyben történő elsődleges feldolgozás (fűrész, gyalulás, szárítás),
erdészeti digitalizáció (EUDR, nyomonkövetés, optimalizáló rendszerek, drónok, ERP).
A felső támogatási intenzitás 65%, a célterületekhez kötött minimum támogatási összegek mellett.
A siker kulcsa a célnak megfelelő célterület kiválasztása, a műszaki tartalom összehangolása és a precíz dokumentáció — ezért indokolt szakértő bevonása a teljes folyamatra.
Gazdálkodási napló vezetési kötelezettség és amit tudni érdemes Jogcímek/Adatlapok/Határidők
A gazdálkodási napló vezetése számos támogatás és jogcím esetében kötelező, azonban a részletszabályok jogcímenként eltérhetnek. Elektronikus vagy papíralapú napló, e-GN feltöltési kötelezettségek, permetezési és nitrát adatszolgáltatás határidői – egy ellenőrzés során rövid időn belül kérhetik az adatokat. Cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni a gazdálkodási napló szabályairól és a legfontosabb határidőkről.
Állattartók év végi adminisztratív kötelezettségei
Az év vége az állattartók számára nemcsak zárást, hanem komoly adminisztratív feladatokat is jelent. Szaporítási események bejelentése, állatjóléti kötelezettségek teljesítése, genetikai megőrzési támogatásokhoz kapcsolódó határidők, kötelező vizsgálatok és nyilvántartások – egyetlen hiányzó dokumentum is támogatásvesztéssel járhat.
Cikkünkben összegyűjtöttük azokat az év végi teendőket és határidőket, amelyekre minden állattartónak érdemes még időben odafigyelnie.
KAP-RD40-RD12-1-25 – Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások
A KAP-RD40-RD12-1-25 pályázat az erdőgazdálkodás teljes értékláncát fejleszti: a szaporítóanyag-előállítástól a terepi munkagépeken át az elsődleges faipari feldolgozásig és a digitalizációig.
A felhívás akár 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, több benyújtási szakasszal, 24 hónapos megvalósítási idővel és 25% előleggel.
A konstrukció négy fő célterületet támogat:
modern csemetetermesztési és maggazdálkodási technológia,
erdőművelési és fakitermelési gépek és eszközök,
helyben történő elsődleges feldolgozás (fűrész, gyalulás, szárítás),
erdészeti digitalizáció (EUDR, nyomonkövetés, optimalizáló rendszerek, drónok, ERP).
A felső támogatási intenzitás 65%, a célterületekhez kötött minimum támogatási összegek mellett.
A siker kulcsa a célnak megfelelő célterület kiválasztása, a műszaki tartalom összehangolása és a precíz dokumentáció — ezért indokolt szakértő bevonása a teljes folyamatra.
Nemzeti kincseink: Magyar baromfifajták II. rész
A magyar baromfifajták több száz éves tenyésztői munka eredményei, valódi nemzeti kincsek. A cikk a házilúd, a kacsa és a pulyka őshonos, illetve régen honosult fajtáit mutatja be: eredetüket, küllemi jellemzőiket, hasznosításukat és mai állományhelyzetüket.
Megismerhetjük a magyar lúd tájfajtáit (szegedi, makói, balatoni, kisalföldi, lévai), a különleges fodrostollú magyar ludat, amely Európa-szerte ritkaságnak számít. Áttekintést adunk a magyar kacsa fehér, fekete és tarka változatáról, valamint a mára szinte eltűnt régi típusok génbanki megőrzéséről.
A pulykafajták közül bemutatjuk a magyar pulykát (fehér és fekete színváltozat), a ma már ritka rézpulykát, valamint a hazai tenyésztésben egykor meghatározó bronzpulykát. A cikk kitér arra is, milyen történelmi út vezetett a vadpulykától a ma ismert hazai populációkig.
Ez az összefoglaló végigvezeti az olvasót azon, hogyan alakultak ki ezek a fajták, milyen tulajdonságok teszik őket értékessé a mai gazdálkodásban, és miért fontos megőriznünk őket a következő generációknak.
Őszi tápanyag-utánpótlás szőlőben és gyümölcsösben: mikor, mit és miért adjunk?
Az őszi tápanyag-utánpótlás döntően befolyásolja a következő évi termést, különösen egy ilyen száraz ősz után. A szüretet követő hetekben a szőlő és a gyümölcsösök gyökérzete még aktívan veszi fel a tápanyagokat, ezért ekkor lehet a leghatékonyabban pótolni a foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek az elemek felelnek a rügyek differenciálódásáért, a vesszők beéréséért, a fagyállóságért és a tavaszi indulás erősségéért.
A cikk bemutatja, milyen dózisban és formában érdemes kijuttatni a P–K alaptrágyákat, mikor szükséges a Ca–Mg pótlás, miért ajánlott a mikroelemes lombtrágyázás ősszel, és hogyan segítik a biostimulátorok a regenerációt a termés utáni gyengülés és az aszály következtében.
Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.
Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.
Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határidő – 2025.NOVEMBER 30.
2025. december 1-ig lehet beadni a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár felületén.
A támogatás azokat a termelőket segíti, akik igazolt terméskiesést szenvedtek el és rendelkeznek érvényes agrárkár-bejelentéssel.
Cikkünk bemutatja, mikor, hogyan és milyen feltételekkel igényelhető a juttatás, valamint mire kell figyelni az adatok megadásánál.
GYEP földhasználati kategória és amit tudni érdemes – legeltethető állat nyilvántartás, állategység és állatsűrűség számítás, legeltetési előírások
GYEP kategória érthetően, számokkal és példákkal.
Összefoglaljuk, hogyan kell TIR-ben nyilvántartani a legeltethető állományt, mik a legeltethető fajok jogcímenként (ÖKO, AKG, AÖP, Natura 2000), hogyan számold az állategységet (ÁE) és az állatsűrűséget (ÁE/ha/év), és mik a legeltetési előírások (pásztoroló/szakaszos legeltetés, alul- és túllegeltetés határai).
Gyakorlati fogódzók + ellenőrzési szempontok, hogy a támogatásod biztonságban legyen.
👉 Ha szeretnéd, átnézzük a számításaidat és beállítjuk a megfelelőséget.