Nemzeti kincseink: Magyar baromfifajták II. rész

A magyar baromfifajták több száz éves tenyésztői munka eredményei, valódi nemzeti kincsek. A cikk a házilúd, a kacsa és a pulyka őshonos, illetve régen honosult fajtáit mutatja be: eredetüket, küllemi jellemzőiket, hasznosításukat és mai állományhelyzetüket.

Megismerhetjük a magyar lúd tájfajtáit (szegedi, makói, balatoni, kisalföldi, lévai), a különleges fodrostollú magyar ludat, amely Európa-szerte ritkaságnak számít. Áttekintést adunk a magyar kacsa fehér, fekete és tarka változatáról, valamint a mára szinte eltűnt régi típusok génbanki megőrzéséről.

A pulykafajták közül bemutatjuk a magyar pulykát (fehér és fekete színváltozat), a ma már ritka rézpulykát, valamint a hazai tenyésztésben egykor meghatározó bronzpulykát. A cikk kitér arra is, milyen történelmi út vezetett a vadpulykától a ma ismert hazai populációkig.

Ez az összefoglaló végigvezeti az olvasót azon, hogyan alakultak ki ezek a fajták, milyen tulajdonságok teszik őket értékessé a mai gazdálkodásban, és miért fontos megőriznünk őket a következő generációknak.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határidő – 2025.NOVEMBER 30.

2025. december 1-ig lehet beadni a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár felületén.
A támogatás azokat a termelőket segíti, akik igazolt terméskiesést szenvedtek el és rendelkeznek érvényes agrárkár-bejelentéssel.
Cikkünk bemutatja, mikor, hogyan és milyen feltételekkel igényelhető a juttatás, valamint mire kell figyelni az adatok megadásánál.

GYEP földhasználati kategória és amit tudni érdemes – legeltethető állat nyilvántartás, állategység és állatsűrűség számítás, legeltetési előírások

GYEP kategória érthetően, számokkal és példákkal.
Összefoglaljuk, hogyan kell TIR-ben nyilvántartani a legeltethető állományt, mik a legeltethető fajok jogcímenként (ÖKO, AKG, AÖP, Natura 2000), hogyan számold az állategységet (ÁE) és az állatsűrűséget (ÁE/ha/év), és mik a legeltetési előírások (pásztoroló/szakaszos legeltetés, alul- és túllegeltetés határai).
Gyakorlati fogódzók + ellenőrzési szempontok, hogy a támogatásod biztonságban legyen.
👉 Ha szeretnéd, átnézzük a számításaidat és beállítjuk a megfelelőséget.

Nemzeti kincseink: Magyar baromfifajták I. rész

A régi magyar baromfifajták nemcsak múltunk részei, hanem jövőnk zálogai is.
A Gazdagrow mezőgazdasági szakértői bemutatják a legjellegzetesebb őshonos tyúkfajtákat — a fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínű magyar tyúkot, az erdélyi kopasznyakút, valamint a magyar parlagi gyöngytyúkot.
Ezek a fajták nemcsak a hazai agrárörökség szimbólumai, hanem ellenálló, fenntartható és egészséges alternatívát jelentenek a modern baromfitartásban.
Ismerd meg, miért érdemes újra felfedezni őket, és hogyan illeszkedhetnek a természetes gazdálkodásba!

Őshonos magyar juhfajták

Szeptember 30. több agrártámogatási jogcím szempontjából is kiemelt határidő. Eddig lehet javítani vagy visszavonni az egységes kérelmet (kivéve az anyatehéntartás támogatását), fenn kell tartani az állandó kultúrákat, és teljesíteni kell a Feltételesség előírásait (pl. talajtakarás, vetésváltás/diverzifikáció). Az AÖP keretében szeptember 30-ig meg kell valósítani az extenzív gyepek kaszálását, fenn kell tartani a nem termelő tájképi elemeket, valamint diverzifikáció esetén az adott növény május 1. és szeptember 30. közötti jelenlétét kell figyelembe venni. Termeléshez kötött támogatásoknál a szálas fehérjetakarmány kaszálásának, illetve a cukorrépa szállítási szerződésének beadási határideje szintén szeptember 30. Eddig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást és bejelenteni az aszálykárt is.

Szeptember 30. – Fontos határidő a mezőgazdaságban

Szeptember 30. több agrártámogatási jogcím szempontjából is kiemelt határidő. Eddig lehet javítani vagy visszavonni az egységes kérelmet (kivéve az anyatehéntartás támogatását), fenn kell tartani az állandó kultúrákat, és teljesíteni kell a Feltételesség előírásait (pl. talajtakarás, vetésváltás/diverzifikáció). Az AÖP keretében szeptember 30-ig meg kell valósítani az extenzív gyepek kaszálását, fenn kell tartani a nem termelő tájképi elemeket, valamint diverzifikáció esetén az adott növény május 1. és szeptember 30. közötti jelenlétét kell figyelembe venni. Termeléshez kötött támogatásoknál a szálas fehérjetakarmány kaszálásának, illetve a cukorrépa szállítási szerződésének beadási határideje szintén szeptember 30. Eddig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást és bejelenteni az aszálykárt is.

Mezőgazdasági INPUT anyag – vetőmag, termésnövelők, növényvédőszerek – beszerzésének és kijuttatásának szempontjai az agrár alap rendeletek, felhívások előírásainak figyelembevételével

Mezőgazdasági INPUT anyag – vetőmag, termésnövelők, növényvédőszerek – beszerzésének és kijuttatásának szempontjai az agrár alap rendeletek, felhívások előírásainak figyelembevételével (ÖKO 2024, AKG 2024, Termeléshez kötött közvetlen támogatások, AÖP rendelet, EK rendelet, Feltételesség rendelet, Nitrát rendelet) 1) VETŐMAG, NÖVÉNYFAJ, NÖVÉNYFAJTA a) KAP-RD20-1-24 – Ökológiai gazdálkodás támogatása jogcím igénylés esetén …tovább olvasom ÖKO támogatás esetén, továbbá minden […]

Bálázás és tárolás: hogyan őrizzük meg a szálastakarmány beltartalmi értékeit?

A szálastakarmány minősége döntően befolyásolja az állatok teljesítményét és a gazdaság jövedelmezőségét. A jó széna alapja a megfelelő minőségű fű, de legalább ilyen fontos a kaszálás, a szárítás, a bálázás és a tárolás helyes technológiája. A túl magas nedvességtartalom penészesedést, erjedést és akár öngyulladást is okozhat, míg a helytelen kezelés 20–40%-os tápanyagveszteséggel járhat. A digitális nedvességmérő eszközök, a technológiai fegyelem és a fedett tárolótér mind hozzájárulnak a széna beltartalmi értékeinek megőrzéséhez. A Natura 2000 területeken külön szabályok vonatkoznak a tárolásra, ezért a jogszabályi keretek ismerete elengedhetetlen.

Mikor, miért és hova kell az állatjóléti felelős?!

Az állatok érző lények, ezért tartásuk során alapvető jogokat kell biztosítani számukra – ezt nevezzük az 5 szabadságjognak. A mezőgazdasági haszonállatok esetében a jogszabály előírja, hogy bizonyos állatlétszám felett kötelező állatjóléti felelőst kijelölni. Az állatjóléti felelős feladata az állattartási körülmények ellenőrzése, a dolgozók oktatása és a jogszabályok betartásának felügyelete. A képzést a NÉBIH szervezi, a sikeres vizsgát követően országosan bármely állattartó telepen lehet dolgozni felelősként. Nemcsak kötelező esetekben érdemes állatjóléti felelőst alkalmazni, hanem kisebb állatlétszám esetén is, mivel pályázatoknál plusz pontokat hozhat.

👉 Ha kérdésed van, vagy állatjóléti felelősre van szükséged, fordulj bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Mezőgazdasági Kárbejelentés tudnivalók

A 2025-ös aszályhelyzet ismételten komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára, ezért fontos időben benyújtani a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) keretében a kárbejelentést. A támogatás igénybevételéhez legalább 30%-os hozamkiesést kell igazolni, és a bejelentést a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül, de legkésőbb 15 nappal a betakarítás előtt kell megtenni. Az aszálykár mellett más természeti károk – például jégeső, fagy, belvíz, árvíz vagy vihar – esetén is van lehetőség kárbejelentésre.

A kárenyhítés folyamata több lépésből áll:

Kárbejelentés a határidők betartásával.

Hatósági kármegállapítás.

Kárenyhítési hozzájárulás befizetése szeptember 30-ig.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása november 30-ig.

👉 Ne feledd: a kárbejelentés önmagában még nem jogosít kárenyhítő támogatásra, a folyamat minden lépését teljesíteni kell!