Nemzeti kincseink: Magyar baromfifajták I. rész

A régi magyar baromfifajták nemcsak múltunk részei, hanem jövőnk zálogai is.
A Gazdagrow mezőgazdasági szakértői bemutatják a legjellegzetesebb őshonos tyúkfajtákat — a fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínű magyar tyúkot, az erdélyi kopasznyakút, valamint a magyar parlagi gyöngytyúkot.
Ezek a fajták nemcsak a hazai agrárörökség szimbólumai, hanem ellenálló, fenntartható és egészséges alternatívát jelentenek a modern baromfitartásban.
Ismerd meg, miért érdemes újra felfedezni őket, és hogyan illeszkedhetnek a természetes gazdálkodásba!

Őshonos magyar juhfajták

Szeptember 30. több agrártámogatási jogcím szempontjából is kiemelt határidő. Eddig lehet javítani vagy visszavonni az egységes kérelmet (kivéve az anyatehéntartás támogatását), fenn kell tartani az állandó kultúrákat, és teljesíteni kell a Feltételesség előírásait (pl. talajtakarás, vetésváltás/diverzifikáció). Az AÖP keretében szeptember 30-ig meg kell valósítani az extenzív gyepek kaszálását, fenn kell tartani a nem termelő tájképi elemeket, valamint diverzifikáció esetén az adott növény május 1. és szeptember 30. közötti jelenlétét kell figyelembe venni. Termeléshez kötött támogatásoknál a szálas fehérjetakarmány kaszálásának, illetve a cukorrépa szállítási szerződésének beadási határideje szintén szeptember 30. Eddig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást és bejelenteni az aszálykárt is.

Szeptember 30. – Fontos határidő a mezőgazdaságban

Szeptember 30. több agrártámogatási jogcím szempontjából is kiemelt határidő. Eddig lehet javítani vagy visszavonni az egységes kérelmet (kivéve az anyatehéntartás támogatását), fenn kell tartani az állandó kultúrákat, és teljesíteni kell a Feltételesség előírásait (pl. talajtakarás, vetésváltás/diverzifikáció). Az AÖP keretében szeptember 30-ig meg kell valósítani az extenzív gyepek kaszálását, fenn kell tartani a nem termelő tájképi elemeket, valamint diverzifikáció esetén az adott növény május 1. és szeptember 30. közötti jelenlétét kell figyelembe venni. Termeléshez kötött támogatásoknál a szálas fehérjetakarmány kaszálásának, illetve a cukorrépa szállítási szerződésének beadási határideje szintén szeptember 30. Eddig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást és bejelenteni az aszálykárt is.

Mezőgazdasági INPUT anyag – vetőmag, termésnövelők, növényvédőszerek – beszerzésének és kijuttatásának szempontjai az agrár alap rendeletek, felhívások előírásainak figyelembevételével

Mezőgazdasági INPUT anyag – vetőmag, termésnövelők, növényvédőszerek – beszerzésének és kijuttatásának szempontjai az agrár alap rendeletek, felhívások előírásainak figyelembevételével (ÖKO 2024, AKG 2024, Termeléshez kötött közvetlen támogatások, AÖP rendelet, EK rendelet, Feltételesség rendelet, Nitrát rendelet) 1) VETŐMAG, NÖVÉNYFAJ, NÖVÉNYFAJTA a) KAP-RD20-1-24 – Ökológiai gazdálkodás támogatása jogcím igénylés esetén …tovább olvasom ÖKO támogatás esetén, továbbá minden […]

Bálázás és tárolás: hogyan őrizzük meg a szálastakarmány beltartalmi értékeit?

A szálastakarmány minősége döntően befolyásolja az állatok teljesítményét és a gazdaság jövedelmezőségét. A jó széna alapja a megfelelő minőségű fű, de legalább ilyen fontos a kaszálás, a szárítás, a bálázás és a tárolás helyes technológiája. A túl magas nedvességtartalom penészesedést, erjedést és akár öngyulladást is okozhat, míg a helytelen kezelés 20–40%-os tápanyagveszteséggel járhat. A digitális nedvességmérő eszközök, a technológiai fegyelem és a fedett tárolótér mind hozzájárulnak a széna beltartalmi értékeinek megőrzéséhez. A Natura 2000 területeken külön szabályok vonatkoznak a tárolásra, ezért a jogszabályi keretek ismerete elengedhetetlen.

Mikor, miért és hova kell az állatjóléti felelős?!

Az állatok érző lények, ezért tartásuk során alapvető jogokat kell biztosítani számukra – ezt nevezzük az 5 szabadságjognak. A mezőgazdasági haszonállatok esetében a jogszabály előírja, hogy bizonyos állatlétszám felett kötelező állatjóléti felelőst kijelölni. Az állatjóléti felelős feladata az állattartási körülmények ellenőrzése, a dolgozók oktatása és a jogszabályok betartásának felügyelete. A képzést a NÉBIH szervezi, a sikeres vizsgát követően országosan bármely állattartó telepen lehet dolgozni felelősként. Nemcsak kötelező esetekben érdemes állatjóléti felelőst alkalmazni, hanem kisebb állatlétszám esetén is, mivel pályázatoknál plusz pontokat hozhat.

👉 Ha kérdésed van, vagy állatjóléti felelősre van szükséged, fordulj bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Mezőgazdasági Kárbejelentés tudnivalók

A 2025-ös aszályhelyzet ismételten komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára, ezért fontos időben benyújtani a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) keretében a kárbejelentést. A támogatás igénybevételéhez legalább 30%-os hozamkiesést kell igazolni, és a bejelentést a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül, de legkésőbb 15 nappal a betakarítás előtt kell megtenni. Az aszálykár mellett más természeti károk – például jégeső, fagy, belvíz, árvíz vagy vihar – esetén is van lehetőség kárbejelentésre.

A kárenyhítés folyamata több lépésből áll:

Kárbejelentés a határidők betartásával.

Hatósági kármegállapítás.

Kárenyhítési hozzájárulás befizetése szeptember 30-ig.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása november 30-ig.

👉 Ne feledd: a kárbejelentés önmagában még nem jogosít kárenyhítő támogatásra, a folyamat minden lépését teljesíteni kell!

AKG és ÖKO KET elkülönítés szankciók röviden

A mezei aszat (Cirsium arvense) az egyik legmakacsabb évelő gyomnövény, amely különösen nagy kihívást jelent az ökológiai gazdálkodásban, ahol vegyszeres gyomirtás nem alkalmazható. Gyorsan terjed, és még a legkisebb gyökérdarabból is újrahajt.

A cikk részletesen bemutatja:

Miért nehéz ellene védekezni

Milyen gazdálkodási hibák segítik a terjedését

Milyen megelőzési stratégiák működnek a gyakorlatban

Hogyan lehet kombinálni a vetésforgót, a takarónövényeket, a mechanikai műveleteket és a kaszálást a gyom visszaszorítására

Az összehangolt, több évre előre tervezett stratégia és a megfelelő időzítés kulcsfontosságú a sikeres gyomszabályozásban – különösen az ÖKO támogatások feltételeinek való megfelelés érdekében.

Nitrogén hatóanyag növelésének lehetősége

„Minden termelő kötelessége az integrált növényvédelem betartása” – Áttekintés

Az integrált növényvédelem (INPV) ma már nem választható lehetőség, hanem kötelező technológiai elvárás minden magyarországi termelő számára. Az EU-s és hazai jogszabályok előírják az alapelvek betartását – különösen, ha a gazda támogatásban részesül.

A cikkből kiderül:

Miért kötelező az INPV alkalmazása?
A vegyszerhasználat csökkentése, a biológiai megfigyelések, a megelőző védekezés és az integrált stratégia már nem ajánlás, hanem elvárt gyakorlat.

Kikre vonatkozik a szabályozás?
A támogatási rendszerek (pl. AKG) résztvevőinek különösen szigorúan kell követniük az előírásokat.

Milyen következményekkel jár a mulasztás?
A Nébih ellenőrzés során akár bírságot is kiszabhat, továbbá a támogatásokat csökkenthetik vagy meg is tagadhatják.

A cikk gyakorlati szemlélettel segít eligazodni abban, hogyan lehet az integrált növényvédelmi elveket a mindennapi gyakorlat részévé tenni – még támogatás nélkül is.

Kaszálással összefüggő követelmények az időpontokon túl

A kaszálási időpontok betartása mellett fontos az is, hogyan és milyen módon történik a művelet. A cikk részletesen bemutatja azokat az előírásokat, amelyek a vadvilág védelmét, az agrár-környezetgazdálkodási elvárásokat és a támogatások jogszerű igénybevételét szolgálják. Hasznos útmutató minden gazdálkodónak.