Nitrogén hatóanyag növelésének lehetősége!

Módosult a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (továbbiakban.: nitrátrendelet).

A módosítás elsősorban a nitrátrendelet 3. számú mellékletét érintette, lehetővé téve a kijuttatható nitrogén hatóanyag növelését, ahol a dózisok emelése segíti az eredményesebb gazdálkodást.

A módosítás lehetővé teszi nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez szántóföldi termőhelyen, 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N hatóanyag kijuttatását a *pentozánhatás csökkentése érdekében. A szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez alkalmazott trágyázás esetén nem kötelező a gazdálkodónak a betakarítást követő könnyen oldódó nitrogén trágyázásra vonatkozó, 15 napos vetési kötelezettség betartása.

(*Ha a talajban levő szerves anyag C/N aránya >20, akkor a szénhidrátbontó baktériumok gyorsan elszaporodnak, a fehérje elbontásából származó ammóniát – nitrogént – testük felépítésére használják fel, elvonva azt a növények elől. Ezt jelenti a N immobilizációját (pillanatnyi hiányát a növények számára), amelyet káros szénhidráthatásnak, azaz pentozánhatásnak neveztek el.)

A szár és tarlómaradványok számításánál a harvest indexet veszi alapul a gyakorlat.

A számítási mód az alábbi:

„A szárazanyag vagy szármaradvány mennyiségének a termés alapján történő számítása a különböző növények esetén eltérő. Az összes biomassza produkció a teljes növény betakarítása esetén megegyezik a tervezett termés mennyiségével (szálas takarmányok, len, kender, silókukorica), míg a többi növény esetében a Harvest Index (HI) alapján számolható (1. táblázat).”

1. táblázat: A főbb termesztett növények átlagos Harvest Indexe

„A HI a főtermés arányát mutatja meg a teljes biomassza/növényi teljes tömeg (szár +termés) mennyiségéhez viszonyítva. E szerint a 0,5-ös HI azt jelenti, hogy a főtermés az összes biomassza-produkció/növényi teljes tömeg (szár+termés) 50%-át adja, tehát 1 tonna főtermés megtermeléséhez 1 tonna melléktermés előállítása szükséges. Láthatjuk, hogy a napraforgó, repce esetében a teljes növényi tömegnek csak a 33 %-a a termés, tehát itt a szár 65-67 %-ot tesz ki.

Példa 1: 2,5 t/ha napraforgótermés esetén a szár teljes tömege – ha az a területen marad egészében – 5 t/ha (ha tehát mind az 5000 kg szármaradvány a területen marad, úgy 40 kg N/ha juttatható ki a pentozánhatás kivédésére.) Példa 2: 6 t/ha búzatermés esetén ugyanennyi szár termelődik. Ha az egész szár a területen marad, úgy 6000 kg x 0,8 kg N hatóanyag, azaz 48 kg N adható ki a lebontáshoz (csak a területen maradó szárral számoljunk.)”

Forrás: NAK/Sztahura Erzsébet