Ugrás a tartalomhoz
Hőstressz a tejtermelésben: Hogyan hűtsük a tehenet?
A hőstressz jelentősen csökkentheti a tejtermelő szarvasmarhák teljesítményét, ezért a megfelelő istállóklíma kialakítása közvetlen gazdasági jelentőséggel bír. A természetes és mesterséges szellőztetés, a ventilátorok, a párásítás és az állatok közvetlen hűtése mind hozzájárulhatnak a hőterhelés mérsékléséhez. Cikkünk bemutatja, milyen műszaki megoldásokkal javítható a tehenek komfortja és csökkenthető a tejtermelés visszaesése.
Tenyészbika-támogatás 2026-ban: akár 750 ezer forint is igényelhető állatonként
A húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat szereplői 2026-ban ismét támogatást igényelhetnek tenyészbikák tenyésztésbe állításához, állatonként akár 750 ezer forint összegben. A támogatás igénylése azonban több adminisztratív feltételhez kötött: fontos a KNYR-regisztráció, a tenyésztőszervezeti igazolás, az ENAR-adatok, a képviseleti jogosultság és a rendelkezésre álló de minimis keret ellenőrzése is. Cikkünk összefoglalja a legfontosabb határidőket, feltételeket és beadási tudnivalókat.
Aszály 2026: Mikor és hogyan érdemes vis maior bejelentést tenni?
A 2026-os aszály számos gazdálkodónál veszélyeztetheti a támogatási kötelezettségek teljesítését. Fontos azonban, hogy az agrárkár-bejelentés nem helyettesíti a vis maior kérelmet. Cikkünk összefoglalja, mikor, milyen határidővel és milyen dokumentumokkal érdemes vis maior bejelentést tenni, valamint azt is, mely HMKÁ-, AÖP-, AKG-, ÖKO- és termeléshez kötött támogatási előírásokat érintheti leginkább az aszály.
Aszálytűrő növénykultúrák állati takarmányozási célra
Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt a takarmánytermesztésben is felértékelődnek a szárazságtűrő növényfajok. Cikkünk bemutatja, mely gyepalkotó pázsitfüvek, pillangós növények és szántóföldi takarmánynövények – például a lucerna, a cirok vagy a köles – alkalmazkodnak legjobban a változó klímához. Emellett arra is kitérünk, hogy a vízmegőrző gazdálkodás és a megfelelő növényválasztás hogyan segítheti az állattartó gazdaságok takarmánybiztonságát.
Mikor dőlhet hátra a gazdálkodó?!
Az egységes kérelem benyújtása után még korántsem ér véget a gazdálkodók feladata. A Magyar Államkincstár Területi Monitoring Rendszere (TMR) egész évben figyeli a támogatási feltételek teljesülését, és az észlelt eltérésekről adategyeztető leveleket küldhet. Cikkünk bemutatja, milyen ellenőrzésekre számíthatnak a gazdálkodók, és hogyan előzhetők meg a támogatáscsökkentések.
Állatállományok kezelése hőség esetén
A nyári hőség komoly terhelést jelent a gazdasági állatok számára. A hőstressz nemcsak a termelési eredményeket rontja, hanem az állatok egészségét és szaporodását is veszélyeztetheti. Cikkünk bemutatja a hőség legfontosabb élettani hatásait, a figyelmeztető tüneteket, valamint azokat a gyakorlati megoldásokat, amelyekkel csökkenthető a hőstressz és megelőzhető a hőguta.
Szarvasmarhák parazitás betegségei
A szarvasmarhák parazitás betegségei jelentős gazdasági károkat okozhatnak az állattartásban, különösen legelőn tartott állományok esetében. A külső és belső élősködők nemcsak kondícióromlást, fejlődésbeli visszamaradást és termeléscsökkenést idézhetnek elő, hanem súlyos szervi megbetegedésekhez és elhulláshoz is vezethetnek. A cikk bemutatja a leggyakoribb endo- és ektoparazitákat, azok tüneteit, valamint a megelőzés és védekezés legfontosabb lehetőségeit. Kitér a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatás kötelező parazitaellenőrzési előírásaira is.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlatainak legfontosabb tudnivalói a tudatos tervezéshez_2.rész
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyep földhasználati kategóriájában a gyakorlatok kiválasztása és teljesítése külön figyelmet igényel, különösen Natura 2000 és egyéb gyep területek esetén. Az egyes gyakorlatokat földhasználati kategóriánként külön kell vállalni és teljesíteni, az ellenőrzés is külön történik. A pontvállalási szabályok változatlanok: maximum 4 pont jelölhető, de legalább 2 pont teljesítése kötelező. A cikk segít eligazodni a legfontosabb gyakorlati és tervezési szempontok között.
Állatjóléti támogatás a tejtermelő szarvasmarha ágazatban pályázat- Összefoglaló
A KAP-RD30-1-24 állatjóléti támogatás célja a tejtermelő szarvasmarha állományok tartási, takarmányozási és higiéniai körülményeinek javítása. A támogatás nem automatikus: az 5 éves kötelezettségek teljesítése mellett évente kifizetési kérelmet kell benyújtani, és részletes dokumentációval kell igazolni a vállalások teljesítését. A cikk bemutatja az állatsűrűségre, gondozásra, takarmányozásra és állategészségügyi beavatkozásokra vonatkozó legfontosabb előírásokat.A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.
A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlatainak legfontosabb tudnivalói a tudatos tervezéshez
Bár a KAP-RD31-1-24 „Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban” felhívásra 2024-ben lehetett pályázni, a vállalt kötelezettségek teljesítése és az éves kifizetési kérelmek benyújtása továbbra is kulcsfontosságú. A támogatás nem automatikus: a kedvezményezetteknek naprakész dokumentációval, rendszeres állategészségügyi beavatkozásokkal és adminisztratív fegyelemmel kell igazolniuk a vállalások teljesítését. A cikk összefoglalja a kötelező és választható előírásokat, valamint a legfontosabb ellenőrzési szempontokat.
A betegség fajonként eltérő tüneteket mutat, sertésekben idegrendszeri zavarokat, szaporodásbiológiai problémákat és elhullást okozhat, míg más állatfajok esetében a fertőzés gyógyíthatatlan és gyors lefolyású. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig fertőzőképes marad.
A gazdaságok számára kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartása, az állományminősítések folyamatos ellenőrzése, valamint a megelőző higiéniai és járványvédelmi intézkedések alkalmazása. A betegség elleni védekezés kulcsa a korai felismerés, a szigorú biosecurity és a szakszerű állategészségügyi felügyelet.