Aszály 2026: Mikor és hogyan érdemes vis maior bejelentést tenni?

Aszály 2026: Mikor és hogyan érdemes vis maior bejelentést tenni?

A 2026-os év ismét rendkívüli kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot. A tavaszi és nyári csapadékhiány következtében az ország szinte teljes területén súlyos aszály alakult ki, amely számos kultúrában megakadályozta a kelést, visszavetette a növények fejlődését, és jelentős terméskiesést okozhat. Azoknak a gazdálkodóknak, akik emiatt nem tudják teljesíteni támogatási kötelezettségeiket, különösen fontos a megfelelő időben megtett vis maior bejelentés.

A vis maior bejelentés nem azonos a kárbejelentéssel!

Sokan gondolják, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerben tett aszálykár-bejelentés elegendő, azonban ez nem helyettesíti a vis maior kérelmet. A két eljárás egymástól független, ezért aki támogatási kötelezettségét nem tudja teljesíteni, annak külön vis maior bejelentést is kell tennie a Magyar Államkincstár felé.

Mikor beszélünk aszályról?

A jogszabály szerint aszálynak minősül az az időjárási helyzet, amikor egy növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül:

• a lehullott csapadék nem éri el a 10 mm-t, vagy
• a csapadék 25 mm alatt marad, miközben legalább 15 napon a napi maximum-hőmérséklet meghaladja a 31 °C-ot.

Az aszály fennállását az agro.met.hu adatai alapján lehet és célszerűellenőrizni.

Országos vis maior elismerés 2026-ban:

Az agrárminiszter 2026. április 1. és május 12. közötti időszakra – három járás kivételével – országos vis maior helyzetet ismert el.

Ez azért fontos, mert erre az időszakra benyújtott vis maior kérelmekhez nem szükséges külön igazolni az aszály tényét.

Ugyanakkor az aszály ezt követően is fennmaradhatott. Ha nincs új miniszteri közlemény, de a gazdálkodó területén igazolható az aszály, akkor továbbra is lehet vis maior kérelmet benyújtani.

Mennyi idő áll rendelkezésre?

A vis maior esemény bekövetkezésétől számított 21 napon belül kell megtenni a bejelentést.

A kérelem benyújtható:

• az Egységes Kérelem felületén, ha az esemény már lezárult és ismert, mely kötelezettségek nem teljesültek;
• az általános vis maior felületen, illetve a mobilGAZDA alkalmazásban, ha az esemény még tart. Ilyenkor a záró időpont később is megadható.

Mindkét felületen lehetőség van georeferált fényképek csatolására.

Mielőtt vis maior kérelmet nyújt be, érdemes végiggondolni:

• mely támogatási kötelezettség nem teljesíthető;
• valóban az aszály okozta-e a problémát;
• szükséges lesz-e felülvetés vagy újratelepítés;
• milyen intézkedéseket tett a károk mérséklése érdekében.

Fontos tudni, hogy önmagában az aszály ténye nem elegendő a mentesüléshez. A Kincstár azt is vizsgálja, hogy a gazdálkodó minden tőle elvárható intézkedést megtett-e a károk csökkentése érdekében.

Feltételesség (HMKÁ): mire kell különösen figyelni?

HMKÁ 6. – Talajtakarás

Az előírás keretében július 15. és szeptember 30. között biztosítani kell a talaj takarását.

Aszályos évben a legjobb megoldás sok esetben a tarló megőrzése.

Ha a szakmai szempontok alapján várhatóan nem fog kikelni a másodvetés, célszerű nem elvégezni a vetéshez szükséges talajmunkákat, hanem megtartani a tarlót, amely önmagában is teljesítheti a talajtakarási előírást.

A vis maior kérelem másodvetés esetében főszabályként csak akkor elfogadott, ha az azt megelőző főnövény után nem marad tarló (például gyökérzöldségek után), így a talajtakarás előírás csak a másodvetéssel teljesíthető.

HMKÁ 7. – Vetésváltás, terménydiverzifikáció

Ahol a május 1. és szeptember 30. között időszakban egy vagy több növény nem kel ki vagy gazdaságosan már nem tartható fenn, sérülhet a diverzifikációs kötelezettség (mivel ennél az előíránál az időablakon belül a leghosszabb ideig területen lévő növénykultúra a diverzió szempontjából figyelembe vehető főnövény).

Ilyenkor érdemes csatolni:

• vetőmag-számlát,
• valamint georeferált fényképet a még meglévő növényállományról.

Agro-ökológiai Program (AÖP)

Az AÖP-ben több vállalás teljesítését is ellehetetlenítheti az aszály.

Leggyakoribb esetek:

• Emelt szintű terménydiverzifikáció és nem termelő területek kijelölésére tett vállalásoknál a másodvetések/nitrogénmegkötő növények/talajtakarásos parlag növényállományai nem vagy nem megfelelő arányban kelnek ki;
• A talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetén a takarónövény nem fejlődik ki (ez esetben a tarló fennhagyásra történő pontosítás javasolt az egységes kérelem adatváltozás felületén);
• Legeltetésre tett vállalásoknál a legeltetésnem kivitelezhető az aszályos időszak következtében;
• Kaszálásra tett vállalások esetén elmarad a kaszálás a kisült gyepen;
• Állandó kultúrákra vállalható előírások közül a sorköztakarás biztosítására tett vállalás esetében az ültetvények sorköztakaró növénye kipusztul.

Termeléshez kötött támogatások

Az aszály számos jogcímnél veszélyeztetheti a támogatási feltételek teljesítését.

Például:

• nem teljesül a minimális hozam;
• a növény nem tartható meg a virágzás kezdetéig;
• nem végezhető el az előírt kaszálás;
• nem készíthető el az előírt georeferált fénykép;
• cukorrépánál nem teljesíthető a szerződéses mennyiség;
• gyümölcsösökben a kipusztult fák miatt nem teljesül a minimális tőszám;
• dohánytermelésnél sérülhetnek a munkaóra- vagy árbevételi vállalások.

AKG és Ökológiai gazdálkodás

Az Agrár-környezetgazdálkodási Programban (AKG) is több vállalás veszélybe kerülhet.

Különösen:

• vetésszerkezeti arányokra tett vállalások nem tudnak teljesülni,
• zöldugar vagy méhlegelő fajösszetételi, illetve kelési aránya nem teljesül a hiányos kelés miatt,
• gyep hasznosítása esetén lehetetlenné válik a kaszálással vagy legeltetéssel történő hasznosítás,

Ugyanakkor fontos szabály, hogy az öt év alatt egyszer teljesítendő vállalások (például zöldtrágyázás vagy szármaradványok bedolgozása) alól a 2026-os aszály nem ad automatikus felmentést. Ezeket a későbbi évek során továbbra is teljesíteni kell.

Arra is figyelni kell, hogy amennyiben mind az AKG, mind az Ökológiai gazdálkodás támogatása c. felhívás esetén az ugyanazon kötelezettségvállalással érintett területen három évben elfogadott vis maior miatt nem történik megfelelő hasznosítás, akkor az adott terület a támogatásból kizárásra kerül. Ebben az esetben ugyan a korábban felvett támogatást nem kell visszafizetni, de a támogatási jogosultság megszűnik.

Gyakorlati tanácsok gazdálkodóknak

• Ne várja meg a szezon végét, ha már látható, hogy valamely támogatási kötelezettség nem lesz teljesíthető.
• Készítsen georeferált fényképeket a területről.
• Őrizze meg a vetőmag-, illetve egyéb kapcsolódó tevékenység számláit.
• Dokumentálja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kár mérséklése érdekében megtett.
• Időzítse az agronómiailag is indokolt időpontokra vetését, amennyiben nem szükséges másodvetés úgy a tarló megőrzésével biztosítsa a minimális talajborítását
• Ne feledje: az agrárkár-bejelentés nem helyettesíti a vis maior kérelmet.
• Bizonytalanság esetén kérje szaktanácsadó segítségét.

Összegzés

A 2026-os aszály számos támogatási kötelezettség teljesítését veszélyeztetheti, azonban megfelelően benyújtott és kellően alátámasztott vis maior kérelemmel a gazdálkodók mentesülhetnek a nem teljesítés jogkövetkezményei alól. A siker kulcsa a határidők betartása, a megfelelő dokumentáció, valamint annak bemutatása, hogy a termelő minden ésszerű intézkedést megtett a károk megelőzése vagy mérséklése érdekében.

Útmutatásra van szüksége? Hívja Szaktanácsadó kollégáinkat!
GAZDAGROW – Ahol a gazda jár jól!