Hármas mentesség:
Hogyan és miért fontos igazolni?

Mind a tejhasznú-,mind a húshasznú szarvasmarhákhoz kötődő támogatásokra az a gazdálkodó jogosult, aki a tenyészete vonatkozásában igazolni tudja, hogy az a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes. Amennyiben erre a három betegségre negatív az állománya, hármasmentes státuszú.

Azon felül, hogy ezek a betegségek komoly gazdasági károkat okoznak, a háromból kettő (a gümőkór és a brucellózis) zoonózis, azaz állatról emberre is terjedhet, így komoly humán és közegészségügyi biztonsági kockázatot jelentenek. Ebből kifolyólag az éves ellenőrzés és mentesítés minden szarvasmarhatartó kötelessége támogatástól függetlenül!

A betegségek áttekintése, mentességük ellenőrzése

Gümőkór (Tuberkulózis, TBC)

• szinte valamennyi állatfajban előforduló, idült jellegű, nagy gazdasági kárt okozó, fertőző betegség
• bejelentési kötelezettség alá tartozik
• általában a Mycobacteriumbovis idézi elő szarvasmarhában (M. tuberculosis és M. avium is okoz tbc-t melegvérű állatokban)
• a baktérium a fertőzött szarvasmarha ürülékével, váladékaival jut a külvilágra, ahonnan belégzés, ivóvíz vagy takarmány által az emésztőcsatornán keresztül jut a szervezetbe
• leggyakoribb helye a tüdő és a légutak
• a tüdőgumókórtünetei:
  • köhögés, nehézlégzés, fulladás, elfáradás és a légutakhoz tartozó nyirokcsomók megnagyobbodása
• az orr- és gégegümőkór tünetei:
  • orrfolyás, szuszogás, fekélyes helyi elváltozások
• a bélgümőkór tünetei:
  • emésztési és bélsárürítési nehézségek, a bélsár konzisztenciaváltozása
• a tőgygümőkór tünetei:
  • nem meleg, fájdalmatlan tőgyduzzanat, tőgy feletti nyirokcsomók megnagyobbodása
• gyógykezelés:
  • az56/2019. (XII. 12.) AM rendeleta szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről13. § szerint:a szarvasmarha gümőkór elleni védőoltása vagy a szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyedek gyógykezelése E tilalom alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából eltérést engedélyez
• védekezés:
  • pontos állomány- nyilvántartás, tartós egyedi megjelölés, évenkénti rendszeres tuberkulinozás
  • egészséges munkaerő alkalmazása (érvényes negatív tüdőszűrő lelettel rendelkeznek)
  • fertőzésmentes takarmány, ivóvíz
  • új állományba csak gümőkórtól mentes telepről kerülhetnek be állatok
  • lehetőleg csak saját szaporulatból álló, zárt állomány kialakítása
• ellenőrzés:
  • a gümőkóros fertőzöttséget ún. tuberkulin-próbával végzi az állatorvos. Ez egy allergiás próba, ahola tuberkulin maga az antigénkészítmény, melyet hazánkban leginkább a szarvasmarhák nyakának oldalába fecskendeznek. A helyes befecskendezés helyén kis, körülírt duzzanat jelenik meg. A már egyszer fertőződött szervezet érzékennyé vált sejtjeiben, a nyak bőrén a tuberkulin hatására specifikus gyulladás jön létre, mely általában a befecskendezést követő 72. órában bírálható el. A bőrduzzanat nagyságát tolómércével és az elváltozásmentes bőrrel összehasonlítva, mm-ben kifejezett különbség és a duzzanat fájdalmassága alapján bírálják el.

Brucellózis (Bang- féle betegség, járványos vagy fertőző vetélés)

• bejelentési kötelezettség alá eső fertőző betegség
• szarvasmarhában a Brucellaabortusnevű baktérium okozza
• a kórokozó terjesztéséta fertőzött állatok mintegy 50%-ában a vetélő vagy a fertőzötten ellő üszők, tehenek magzata, magzatvize, burkai és teje okozza, de fertőzött bikák és ondójuk is terjeszthetik a betegséget
• ragályfogó tárgyak (emberi ruházat, járművek, műszerek, tejeskannák stb.) és más fajú állatok passzív és aktív fertőzésközvetítése is veszélyt jelentenek
• szájon át, nemi utakon, ép vagy sérült bőrön keresztül is terjed, majd nyirokcsomóba és véráramba jutvalázas hőemelkedés kíséretében 2-3 hétig ott tartózkodik
• ezután a vérből eltűnik, de bizonyos szervekben életképes marad
• szaporodni csak a vemhes méhben, működő tőgyben, herékben és mellékherékben tud
• mivel magzati oxigén- és táplálékellátás romlást okoz elszaporodása és a kórokozó közvetlenül a magzatban is elszaporodik, így az megbetegszik, elhal és az anyában vetélést okoz
• önmagát korlátozó betegség:
  • szerzett immunitás birtokában a betegség enyhül, a méhből a brucellák kb. 3 hét alatt kiürülnek és az anya 2 hónap után újra termékenyíthető
  • először nagyszámú vetélés jellemző az állományra, utána gyengébben született borjak, majd magzatburok visszatartás jelzi még a brucellózis fennmaradását
  • bár a tünetek enyhülnek, a betegség újra fellángolhat!
• tünetek:
  • vetélés, magzatburok visszatartás, gyenge borjak születése, nehezebb termékenyülés, meddőség
  • elhalásos here- és mellékhere gyulladás

• gyógykezelés:
  • a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól4. § szerint:a szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védőoltása vagy a brucellózissal fertőzött állatok gyógykezelése E szabály alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet
• védekezés:
  • pontos állomány- nyilvántartás, tartós egyedi megjelölés, évenkénti vérvétel
  • szigorú higiénia szabályok betartása
  • külön ellető, borjúnevelő istálló
• ellenőrzés:
  • éves vérvétel alkalmával

Leukózis (fehérvérűség, EBL- enzootikusleukózis)

• bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség
• vírusos eredetű, idült lefolyású, a nyirokszervek rosszindulatú daganatos, gyógyíthatatlan megbetegedése
• fajspecifikus vírus okozza, szarvasmarhában a bovineleukaemia vírus (BLV)
• istállótársak között, illetve nőivarú vonalon (anya- lánya- unoka) terjed, akár már a méhben, de kolosztrummal, tejjel, vérrel vagy egyéb váladékokkal is
• vírusfertőződést követően akár évekig lappanghat és a klinikai tüneteket gyakran megelőzi a megemelkedett fehérvérsejt- szám (az 55- 60% normál limfocita szám 80%-ra nő) és a fertőződött egyed ekkor már vírusürítő lehet
• tünetek:
  • nyirokcsomó, lép, vörös csontvelő daganatos burjánzása, mely eredményeképp fehérvérűség (leukémia) alakul ki
  • félheveny- heveny lefolyás után gyors elhullás
• gyógykezelés:
  • jelenleg nincs ellene hatékony védekezési módszer, vakcina
• védekezés:
  • betegség korai felismerése, fertőzött egyedek kiemelése
• ellenőrzés:
  • háromévente vérvétel

Összefoglalva, az állattartó köteles:

• valamennyi tizenkét hónapos vagy annál idősebb szarvasmarháját évente elvégzett intradermálistuberkulin próbával megvizsgálni TBC,
• valamennyi tizenkét hónapos vagy annál idősebb szarvasmarhájából évente vért venni Brucellózis betegség és
• valamennyi huszonnégy hónapos vagy annál idősebb szarvasmarhájából három évente vért venni Leukózis betegség felderítésére.

A vizsgálat elvégzésérenagylétszámú állományok esetében az állományt ellátó szolgáltató állatorvos,kislétszámú állományok esetében a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendelet szerinti körzeti kapcsolattartó állatorvos köteles. 

Amennyiben az állattartó nem tudja igazolni a mentesség meglétét, (a támogatások megvonásán és esetleges pénzügyi szankciókon túl) a tenyészetre azonnali forgalmi korlátozást és zárlatot rendelhet el, súlyosabb esetben a mentes státuszt is elveheti az adott járás hivatala.

A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet alapján a kötelező állat-egészségügyi vizsgálatokra kérhető állami támogatás, aminek benyújtásában szaktanácsadóink készségesen állnak rendelkezésre.