Ahol a gazda jár jól!

Őshonos magyar juhfajták

őshonos magyar juhfajták – cigája, cikta, racka ismertető

A genetikai erőforrásaink, nemzeti örökségünk részét képező, védett, őshonos juhfajtáink törzsállományainak megóvása nélkülözhetetlen a hazai állattenyésztésünk szempontjából. Az új, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes fajták nemesítéséhez őshonos fajtáink adhatják az alapot. Juhaink egykoron egyedülálló értéket képviseltek, de a tömegtermelés intenzitásának növelésével lassan kiszorultak és jelenlegi alacsony állományméretük miatt veszélybe sodródott fennmaradásuk.

Az Agrárminisztérium a hazai mezőgazdaság sokszínűségének megőrzése érdekében időről- időre állami támogatásban részesíti az őshonos állatokat tartókat, így növelve a tenyésztési kedvet és ennek következtében fokozatos növekedés észlelhető a veszélyeztetett és őshonos állatállomány egyedszámában.

Őshonos juhfajtáink eseteiben a fő tenyésztési cél a nagy ellenállóképesség és a szilárd szervezet megtartása, a fajta és a jó anyai tulajdonságainak megőrzése és genetikai varianciájának fenntartása. Tejelő fajtáinknál a tejtermelő- képesség megőrzése és javítása extenzív viszonyok között.

Cigája

2008 óta védett, őshonos fajta. Kiváló hús- tej- és gyapjútermelő fajta. Hasznát vették a posztó-, és szőnyeggyártásban, a juh- és báránybőr előállításában,tejtermékek(túró, vaj, sajt) készítésében, hús- és faggyú termelésben, illetve a trágyatermelésben.

A merinó megjelenése háttérbe szorította a hazai állattenyésztésben, de kiváló alkalmazkodó és legelőkészsége, valamint nagy növekedési erélye és rámája hozzájárulhat a nagytestű vágóbárány előállításhoz. A legelőre alapozott tejtermelő juhászatokban és a magyar merinó árutermelő állományok anyai tulajdonságának javítását támogathatja.

Cigája juh

Cigája juh (forrás: mjksz.hu)

Eredete: Valószínűleg a Balkán- félszigetről került hozzánk a 18. század végén.

szaporasága: 1,2- 1,4

laktációs tejtermelés: 80- 150 kg

súly: anyák 55- 70 kg, kosok 80- 100 kg

nyíró súly: anyák 3- 4 kg, kosok 4- 5 kg

fürtmagasság: 8- 10 cm

gyapjú finomság: 28- 36 µm

Közepes, nagy testű juh. Az anyák feje középnagy, orrhátuk enyhén domború. Szarvatlanok vagy sarló alakú szarvat viselnek. A kosok feje az anyákéhoz képest szélesebb, durvább. Orrhátuk kifejezetten domború, orrukon enyhe tűzöttség megjelenhet. Lehetnek szarvatlanok vagy másfél körívet leíró csigás szarvat viselnek. A szarvak szürke színűek, akárcsak a körmük. A bunda, a pofa kivételével, fedi a nyakat és a törzset is.  A szemek élénkek, nagyok és sötétek. A fülek közepesen hosszúak és általában vízszintesen állnak, néha enyhén lelógnak. A csontozat erőteljes, a tőgy jól fejlett. A végtagok aránylag rövidek és mérsékelten izmoltak. A fej és lábak feketék, de lehetnek sötétbarnák vagy barnák. A bőrrugalmas, tömör, hússzínű vagy enyhén pigmentált.

A bunda fehér, fürtös. A bárányok bundájának színe sötétbarna, sárgás vagy homokszínű, de később kifehéredik. Lenyúlik a lábtőig és ráterjed a hasaljra.

Változatok: az alföldi változatméretesebb,szellősebb,a hegyi változat alacsonyabb, dongásabb és rövidebb lábú.

Tejelő cigája

A cigája tejtermelésre szelektált fajtája, melyet Bács- Kiskun megyében tenyésztették ki.  Nagyon edzett, ellenálló fajta, a közepesnél nagyobb testű. A cigájával együtt a legelőre alapozott tejtermelő juhászatokban és a magyar merinó árutermelő állományok anyai tulajdonságának fokozásában lehet szerepe.

tejelő cigája (forrás: mjksz.hu)

tejelő cigája (forrás: mjksz.hu)

szaporasága: 1,4- 1,7

laktációs tejtermelés: 100- 200 kg

súly: anyák 60- 70 kg, kosok 90- 120 kg

nyíró súly: anyák 4- 4,5 kg, kosok 5- 6 kg

fürtmagasság: 8- 14 cm

gyapjú finomság: 38- 42 µm

Az anyák szarvatlanok, a kosok általában szarvaltak, de lehetnek suták is. A fülei hosszúak és lelógóak. A bunda általában fehér, fürtös szerkezetű, de előfordul szürkés-, barnás-, feketés-, vagy fehér bundában tűzdelt (fekete szálas) is. A bárányok feketék, de bundájuk színe később kifehéredik. A bunda a nyakat és a törzset takarja.

Sárgafejű berke

A történelemalakulása soránlétrejövő határzárások miatt a vándornyájak bizonyosállománya nem jutott át a szorosokon, ezért a cigája változatok egy része elszigetelődött egymástól. Az őshonos cigájánknak így maradt fent tiszta vérben a sárgafejű változata, a Kárpát-kanyarhoz közeli területeken.Elsősorban Erdélyben, Kovászna és Hargita megyében tenyésztett, de megtalálható Magyarországon is, Kecskeméten.

sárgafejű berke (forrás: mjksz.hu)

sárgafejű berke (forrás: mjksz.hu)

szaporasága: 1,2- 1,4

laktációs tejtermelés: 80- 150 kg

súly: anyák 55- 70 kg, kosok 80- 100 kg

nyíró súly: anyák 3- 4 kg, kosok 4- 5 kg

fürtmagasság: 8- 10 cm

gyapjú finomság: 28- 36 µm

Külső tulajdonságai alapján az alföldi típusra emlékeztet, de anyai tulajdonságban megelőzi azt. Jó alkalmazkodó, kiváló tejelő és báránynevelő, közepes testű juh.Az anyák vagy szarvatlanok vagy sarló alakú szarvat viselnek, míg a kosok a szarvatlanság mellett csigás, merinó- szerű csigát viselhetnek. A fülek vagy enyhén lelógóak vagy vízszintesen hordottak. A körmök szürkék, a fej és a lábak világos- vagy sárgásbarnák. A bunda fehér, fürtös, de sárgásbarna tűzöttség megjelenhet. A bunda, a pofa kivételével, fedi a nyakat és a törzset is és leterjedhet a lábtőig, illetve lenyúlhat a hasaljára, de lehet kopasz is. Ez a változat külön típust képvisel, ún. csóréhasú fajta.

Cikta

A középkorban széles körben elterjedt fajta volt, Magyarországra több hullámban került be német betelepülőkkel a 18. században. A Zaupfelschafnak(a közép- európai parlagi juh, hazánktól nyugatra kialakult típusa) leszármazottja. Elterjedésének fő területe a Dél- Dunántúl volt, a másik neve innen eredeztethető: tolna- baranyai sváb juh. Ebben a két megyében még a 2. világháború után is tízezres nagyságú állomány volt megtalálható, de a későbbi merinóval való keresztezés hatására a 70-es években már csak pár tucat volt megtalálható tiszta vérben. 1974- ben rendeletet hoztak a fajta fenntartására és indították újra tenyésztését.

Ma már a világon az egyik legritkább juhfajta, körülbelül 600- 800 anya a becsült egyedszáma. Németországban, eredeti hazájában, teljesen kipusztult, emiatt különösen fontos a fajta hazai védelme.  Alacsony tejtermelése, kis növekedési erélye és szaporasága miatt termelésbe, ökogazdálkodásba, való bevonása csak speciális márkázott készítménygyártása esetén, jelentős támogatás mellett lehet gazdaságos. Eredetileg kétszer nyírták, gyapjábólháziipari termékek készültek, pl. fuszekli (vastag zokni), kesztyűk, illetve a sváb kézművesek speciális papucsa, a pacsker.

cikta (forrás: mjksz.hu)

cikta (forrás: mjksz.hu)

szaporasága: 1,1- 1,2 (aszezonális ivarzásra hajlamos)

súly: anyák 30- 45 kg, kosok 50- 70 kg

nyíró súly évi egyszeri nyírásnál: anyák 1,5- 2 kg, kosok 2,5- 3 kg

éves gyapjúnövekedése meghaladhatja a 20 cm-t

gyapjú finomság: 27- 35 µm (, de előfordul 16- 20 µm és 60- 70 µm is)

tisztaság (rendement): 65- 70%

 

Kistestű, erős, szikár fajta. A fej aránylag kicsi, fehér színű, az orrhát az anyáknál egyenes, a kosoknál domború. Az anyákszarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvalt egyedekcsigás szarvat viselnek, a merinó fajtáéhoz hasonlót, de könnyebbet. A fülek tölcsérszerűen sodrottak, vízszintesen álló kagylót viselnek. A lábak fehér színű rövid szőrrel borítottak, a bőr pigmentmentes, ritkán a test különböző részein előfordulhatnak foltok, de ez nem kívánatos. a körmök és a szarvak viaszsárgák. A csontozat finom, a lábszárak vékonyak. Lábvég problémák nem jellemzőek. A farok a csánkig ér. Marmagasságuk 58-60 cm. Kevert gyapjas (pehely és felszőrök, tincsekben alálógó fehér, fürtös, durva gyapjas) juh. A ,,benőttség” gyenge, a fület és a lábakat könyöktől és térdtől lefelé nem fedi gyapjú.

Hortobágyi racka

Legősibb juhfajtánk. Eredetét máig nem tudjuk pontosan, de az első régészeti leírások a 16- 17. századból származnak. Ősi típusra utal a rackára használt ,,juh” elnevezésünk, mely szó finnugor eredetű, ezzel szemben a sváb fajtákat és a merinót a német eredetű birkával illeték. Évszázadokon át a magyar pásztorok nélkülözhetetlen fajtája volt.

Legfőbb jellegzetessége a V alakban felfele álló, pödrött szarva, mely példátlan a világon.

hortobágyi racka juhok (forrás: mjksz.hu)

hortobágyi racka juhok (forrás: mjksz.hu)

Kiváló tejtermelésű anya és báránynevelő. Élénksége, jó legelőkészsége és szilárd szervezete a külterjes, istálló nélküli tartáshoz szokott. Bárányai is rendkívül életerősek.

Kultúrökológiai fontossága és kiváló alkalmazkodóképessége révén ökogazdálkodásraajánlható, de alacsony szaporasága és kis növekedési erélyemiatt tartásáhoztámogatásra van szükség.Feldolgozott termék, ,,hungarikum” előállítására alkalmas.

szaporasága: 1- 1, 4

súly: anyák 35- 45 kg, kosok 50- 70 kg

gyapjú finomság: pehelyszál 20- 40 µm, fedőszőr: 60- 80 µm

tisztaság (rendement): 65- 70%

Közepes testű juh, az anyák feje finom, a kosoké burkoltabb, de nem durva. Tartsuk büszke, tekintetük figyelmes, élénk. A fülek vízszintes tartásúak. Szarvuk kétéves kor fölött legalább 4 csavarfordulatot tesz, a kosoké vastagabb, hosszabb, szélesebb terpeszű. Csontozata erős, lábai vékonyak. A gyapja durva, kevert. A bunda csak a nyakat és a törzset fedi, tincses, hullámos lefutású, egyes testtájakon a 30 cm-t is meghaladhatja.

Két színváltozata van, fehér és fekete, egymással nem keresztezhetők. A fehér változatban a pofa és a lábak a bőrsárgától a fényes vörösbarna színig terjedhet, a bunda ún. szennyesfehér. A fekete típusnál a pofa, a lábak és a bunda is fekete. Az idő előrehaladtával a bunda őszül, darusodik. A fürtök rövidebbek, mint a fehér változatnál.

Gyimesi racka

A középkor végén, Erdélyben és Kárpátok hegyvonulatain kialakult és tenyésztett fajta. A hortobágyi rackától eltérő kialakulási és élőhelyi körülmények következtében kinézetben jelentősen különböznek egymástól. Eredetileg tej- hús hasznosítású. Jó húsformákat mutat, húsa ízletes, tejtermelése kiváló. Súlya az anyáknak 45- 60 kg, kosoké 70- 90 kg.

A kosok szarva csigaszerű, 1,5- 2,25 csavarulattal, az anyáké sarló vagy kistülkös, de sok a suta egyed is. Bundájának színe fehér, szürke vagy fekete. A szürke és fekete típusnál, a fej és a lábak is feketék, míg a fehérnél a fejen és lábakon színes foltok találhatók. Túlnyomóan az orron, a fülön és a szemek körül (okula), de lehetnek kisméretű foltok egyenletesen elosztva (szedres változat). A fülek közepesen nagyok, kissé felfele állók. Bundája kevert, hosszú, puha tapintatú gyapjú. Szűr szövésére kiválóan alkalmas.

gyimesi racka

gyimesi racka (forrás: mjksz.hu)

Útmutatásra van szüksége? Hívja mezőgazdasági szaktanácsadó kollégánkat, fejlesszük együtt gazdaságát!

GAZDAGROW – Ahol a gazda jár jól!

Bakos Gyula Máté Mezőgazdasági szaktanácsadó, tápanyag gazdálkodási tanácsadó

Szeretnéd végre rendben tudni az adminisztrációt és lehívni minden támogatást, ami jár Neked?

Kérj visszahívást és megbeszéljük a részleteket!

Bakos Máté

Vezető szaktanácsadó

Névjegyzéki szaktanácsadó

Legfrissebb mezőgazdasági híreink