Minden termelő kötelessége: az integrált növényvédelem betartása - mezőgazdasági növényorvosunk összefoglalója tudatos gazdáknak

Az agrárium fenntarthatóság iránti elköteleződésének egyik központi eleme az integrált növényvédelem (IPM – Integrated Pest Management), amely olyan komplex szemléletet takar, amely a kémiai növényvédelmi beavatkozásokat a lehető legkisebb mértékre korlátozza, és előnyben részesíti a megelőző, biológiai, agrotechnikai és más nem kémiai módszereket. Az IPM célja a növényvédelmi eljárások környezetkímélő, gazdaságos és hatékony kombinációja, a természeti erőforrások megőrzése mellett.

Az integrált növényvédelem fogalma és célja

Az integrált növényvédelem a károsítók (kártevők, kórokozók, gyomnövények) elleni védekezést az ökológiai, biológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével szervezi meg. A rendszer lényege, hogy a védekezés szükségességét a megfigyelések, előrejelzések és küszöbértékek alapján ítélik meg, elkerülve a szükségtelen beavatkozásokat. A növényvédelmi döntések meghozatalát az adott kultúra, térség, időjárás és károsító jelenléte együttesen befolyásolja.

Jogszabályi háttér és kötelezettség

Az integrált növényvédelem alkalmazása nem csupán ajánlás, hanem jogszabályi előírás szerint kötelező minden növényvédelmi tevékenységet végző termelő számára az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is.

Az alábbi jogszabályok határozzák meg az IPM alkalmazásának kereteit:

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatáról (Sustainable Use Directive – SUD), amely kötelezővé teszi az integrált növényvédelem alapelveinek alkalmazását 2014. január 1-jétől.
A 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, amely a hazai végrehajtást szabályozza, előírva az integrált védekezési alapelvek figyelembevételét.

A gazdálkodók számára tehát kötelező az IPM alapelveinek betartása, és ezt a hatóság (pl. Nébih) ellenőrizheti, különösen támogatást igénylő (pl. AKG vagy ÖKO) vagy jelentős területeken.

Az integrált növényvédelem 8 alapelve

1. Megelőzés és a károsítók visszaszorítása ..tovább olvasom

Az integrált növényvédelem elsődleges célja, hogy a károsítók megtelepedését és felszaporodását már a termesztés kezdetétől megelőzzük, vagy jelenlétüket olyan szinten tartsuk, amely még nem okoz gazdasági kárt. Ehhez a megelőzésre épülő technológiák összehangolt alkalmazása szükséges, ideértve:

a kultúrnövény fejlődését elősegítő agrotechnikai megoldásokat (vetésforgó, megfelelő talajállapot, időzítés),
betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló fajták termesztését,
talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási tervet és tápanyag-utánpótlást,
a kórokozók terjedését megakadályozó higiéniai intézkedéseket (gép- és eszköztisztítás),
a természetes hasznos élő szervezetek – ragadozók, parazitoidok, kórokozók – védelmét és fenntartását, akár ökológiai infrastruktúrák (pl. sövénysávok, virágsávok) révén is.

2. Előrejelzés ..tovább olvasom

A védekezési döntéseket üzemi vagy térségi előrejelzésekre kell alapozni, amelyek segítenek a pontos időzítésben.

3. Monitoring ..tovább olvasom

A károsítók rendszeres megfigyelése alapján kell meghatározni, hogy szükséges-e beavatkozni, figyelembe véve a küszöbértékeket.

4. Nem kémiai módszerek előnyben részesítése ..tovább olvasom

Elsődlegesen biológiai, fizikai vagy agrotechnikai módszerek alkalmazandók, a vegyszerhasználat minimalizálása érdekében.

5. Célzott, szelektív szerhasználat ..tovább olvasom

Amennyiben vegyszeres védekezés szükséges, a célszervezetre ható, szelektív készítményt kell választani.

6. A szükséges minimum alkalmazása ..tovább olvasom

A peszticideket csak a szükséges mennyiségben, pontosan adagolva, részleges kezeléssel vagy csökkentett dózisban kell kijuttatni.

7. Rezisztenciakezelés ..tovább olvasom

A rezisztens károsítók kialakulásának megelőzése érdekében a hatóanyagokat váltogatni, kombinálni, és nem kémiai módszerekkel kiegészíteni szükséges. Ebben fontos szerepe van annak a növényorvosnak, aki a megfelelő stratégiát összeállítja.

8. Hatékonyság visszamérése ..tovább olvasom

A védekezési intézkedések eredményességét nyilvántartás és megfigyelés alapján utólag értékelni kell, a tapasztalatokat figyelembe véve a további döntéseknél. Az elektronikus gazdálkodási napló lehetőséget nyújt ezek naprakész rögzítésére, segítve a jogszabályi megfelelést.

Az integrált növényvédelem alkalmazása napjaink növénytermesztésében nemcsak szakmai felelősség, hanem jogi kötelezettség is. Megfelelő alkalmazásához rendszeres megfigyelés, előrelátó tervezés és felelős döntéshozatal szükséges. Az IPM nem a vegyszerek teljes kizárását jelenti, hanem azok tudatos, indokolt és minimalizált használatát – a termésbiztonság, a környezet és az emberi egészség védelmében.

Útmutatásra van szüksége? Hívja mezőgazdasági növényorvos kollégánkat, hogy óvja meg hatékonyan növényeit!

GAZDAGROW – Ahol a gazda jár jól!