Ugrás a tartalomhoz
Szőlő aranyszínű sárgaság: fokozódó veszély a hazai borvidékeken
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a szőlőtermesztést fenyegető aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD), amely mára Magyarországon is komoly gondot okoz. Ez a betegség nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem hosszú távon egész ültetvények fennmaradását is veszélyezteti. Az európai borvidékeken már évtizedek óta ismert kórokozó ma hazánk szőlőterületein is egyre nagyobb problémát jelent, ezért mind a termelők, mind a hatóságok részéről összehangolt fellépésre van szükség.
Mi okozza a betegséget?
Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma idézi elő, amely a szőlőtőke háncsrészében él, és gátolja a növény tápanyag- és vízszállítását. A kórokozó nem terjed közvetlenül tőkéről tőkére: terjesztéséért a kabócák, elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) felelős. Ez a kártevő a levelek szívogatásával fertőzi meg a növényeket, majd életciklusa során újabb és újabb tőkéket betegít meg.
A fertőzött szőlőtőkék jellegzetes tüneteket mutatnak: a levelek sárgulnak vagy vörösödnek, elvesztik rugalmasságukat, kanalasodnak, a hajtások visszamaradnak, a fürtök pedig gyakran elszáradnak. A tünetek sokszor összetéveszthetők más betegségekkel vagy tápanyaghiányokkal, ezért a biztos diagnózis csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges.
Jelenlegi helyzet Magyarországon
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb tájékoztatása szerint 2025 nyarán Újkígyóson, majd Mezőberényben vett mintákban is igazolták a kórokozó jelenlétét Békés vármegyében. Ezzel már 13 vármegye érintett.
A betegség terjedése folyamatos: a déli és keleti borvidékek mellett egyre több új térségben jelenik meg. Az északi borvidékekegyelőre mentesek, de a szakemberek szerint csak idő kérdése, mikor mutatják ki ott is a betegséget.
A termésveszteség súlyos lehet: a fertőzött ültetvények hozama akár 20–50%-kal csökkenhet. Egyes területeken előfordul, hogy a betegség olyan gyorsan terjed, hogy egy teljes ültetvényt kell felszámolni. A gazdasági kár tehát nemcsak a mennyiségkiesésből, hanem az újratelepítés költségeiből is adódik.
Különösen veszélyeztetettek az olyan nemzetközi és hazai fajták, mint a Chardonnay, Olaszrizling, Pinot noir, Szürkebarát vagy a Kékfrankos. Ezek érzékenysége miatt a betegség jelenléte a minőségi bortermelésre is komoly fenyegetést jelent.
Mikor és hol kell kivágni a fertőzött tőkéket?
Az aranyszínű sárgaság esetén a tőkék eltávolítása nemcsak az adott ültetvényre korlátozódik. A hatósági előírás szerint:
- minden fertőzöttnek igazolt vagy jellegzetes tüneteket mutató tőkét ki kell vágni és meg kell semmisíteni,
- ezen túlmenően kötelező a megsemmisítés a fertőzött tőkék körüli 1 km-es körzetben,
- az ezt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban fokozott felderítés és kötelező védekezési program előírt.
Ez a szabályozás biztosítja, hogy a fertőzés ne csak egy ültetvényben maradjon vissza, hanem a környező területeken is kontroll alatt legyen.
Hogyan védekezhetünk?
Új ültetvény telepítésekor alapvető követelmény a hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyag használata, amely csökkenti a betegség behurcolásának kockázatát.
A meglévő ültetvényekben a védekezés több lépésből áll:
- a téli metszéskor keletkező nyesedék megsemmisítése (égetés) különösen indokolt azokban a térségekben, ahol a vektor, az amerikai szőlőkabóca jelen van,
- a kabóca kéreg alatt áttelelő tojásainak gyérítése olajtartalmú készítményekkel,
- a tenyészidőszakban rendszeres, rovarölő szeres kezelések alkalmazása a kabócák ellen, a hatósági előírásoknak és az aktuálisan engedélyezett készítményeknek megfelelően.
A Nébih összeállított egy ajánlott készítménylistát, amely tartalmazza azokat a növényvédő szereket, amelyek hatékonyak az amerikai szőlőkabóca ellen. (https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1504431079/Engedelyezett+rovarolo+szerek.pdf).
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a ténylegesen felhasználható szerek köre függ attól is, hogy a termelő milyen művelési rendszerben dolgozik, illetve milyen támogatásokban vesz részt (pl. AKG vagy ÖKO program).
A védekezési stratégia összeállítása során célszerű növényorvos szakember tanácsát kikérni, hiszen a biológiai hatékonyság, a környezetvédelmi előírások és a támogatási feltételek együttesen határozzák meg, mely készítmények alkalmazhatók adott ültetvényben.
Útmutatásra van szüksége? Hívja növényorvos/növényvédelmi szakirányító kollégáinkat!
GAZDAGROW – Ahol a gazda jár jól!
Segítek megvédeni a növényeidet!
Kérj tőlem visszahívást vagy csörgess meg és megbeszéljük a részleteket!
Balogh Evelin
Növényorvos – Növényvédelmi szakirányító
0620 319 2904
Legfrissebb mezőgazdasági híreink
Növényvédelmi kezelések nyilvántartása: mit kell még mindig kötelezően rögzíteni, és mi változik 2026-tól?
Gazdaságátadás után: agrártámogatások, földhivatali ügyek és állattartás – mit kell intéznie az átvevőnek?
