Mi áll a sikertelen rovarölő szeres védekezések hátterében?

Sok gazdálkodó tapasztalta a 2026-os szezonban, hogy a rovarölő szerek hatékonysága elmaradt a várttól. A probléma hátterében azonban nem feltétlenül a készítmények állnak: a kártevők fejlődési állapota, az időjárás, a permetezéstechnológia, a növényállomány kondíciója, valamint a rezisztencia egyaránt befolyásolhatja a védekezések sikerét. Cikkünk bemutatja, milyen tényezőkre érdemes odafigyelni, hogy a növényvédelmi beavatkozások valóban eredményesek legyenek.Emellett kitérünk az AKG, ÖKO és AÖP adminisztratív előírásaira is: a talajmintától a tápanyag-gazdálkodási terven át a Gazdálkodási Naplóig.

Ez az útmutató segít eldönteni, milyen tápanyagokat és milyen mennyiségben érdemes kijuttatni, hogy a növény jól teleljen, és tavasszal erős rügyfakadást, jobb virágzást és nagyobb terméspotenciált adjon.

A csávázott vetőmag is bejelentendő kezelés

2023. január 1-jétől a gazdálkodóknak minden növényvédelmi kezelést kötelező rögzíteniük az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN). Ide tartozik a csávázott vetőmag vetése is, amely a jogszabály szerint növényvédőszer-kijuttatásnak minősül. A 10 hektár felett gazdálkodóknak a rovarölőszerrel kezelt vetőmag esetében 24 órán belüli bejelentési kötelezettségük van, míg a kisebb területen dolgozók éves összesítésben jelenthetnek. A gördülékeny adminisztráció érdekében fontos a pontos dózisadatok megadása, a folyamatos adatbevitel és a rendszer által jelzett hibák figyelése.